Emlékszik még valaki a Roald Dahl novelláiból készült Meghökkentő mesék (Tales of the Unexpected , 1979-1984) c. tévéfilmsorozatra? Lebilincselő, s egyben ijesztő történetek voltak ezek az emberi aljasságról, bosszúról, féltékenységről, haragról; elfojtott indulatainkról, melyek bődületes erővel törnek elő belőlünk, megmutatva ezzel félelmetes, nyers, gonosz valónkat. Damián Szifrón szkeccsilmjében hat abszurdba hajló történet elevenedik meg a szemünk előtt. Roald Dahl biztos büszke lenne argentin követőjére. Brutálisan őszinte, félelmetes, vicces, de egyáltalán nem hatásvadász elemekkel égeti bele retinánkba a tényt, miszerint nincs az embernél undorítóbb és gonoszabb lény a Földön.
Első szkeccsünk döbbenetesen hasonlít a közelmúltban bekövetkezett Germanwings-katasztrófához – a történet szerint az őrült pilóta szándékosan zuhan le a géppel, hogy bosszút álljon az utasokon. Többen a valóságban megtörtént tragédia miatt azt kérték a forgalmazótól, hogy a március 27-én Angliában bemutatott filmet vegyék le a műsorról, és ha lehet, – kegyeleti okokból – később se mutassák be azt. Döbbenetes, hogy egy ilyen rémálomszerű őrület nem csak filmen történhet meg. Egyesek szerint Andreas Lubitz – a minden valószínűség szerint gonosz/skizofrén/őrült másodpilóta – a filmből vette az ötletet gyilkos terve megvalósításához – persze ez csak feltételezés. Mégsem mondhatjuk egy rendezőre, hogy látnok, bármennyire hasonlítson is első meséje a film elkészültekor még be nem következett légikatasztrófára. A második szkeccsben egy étterembe tévedt arrogáns, tuskó üzletember-politikus beszél úgy a pincérnővel, mintha épp a hátsó feléből rántotta volna elő. De ha ez nem volna elég, kiderül, hogy ugyanez a férfi tette tönkre a lány apjának életét. Csupaszív szakácsnőnk ezt látva megsajnálja szegény lányt, és szolidaritásból patkánymérget tesz a fickó ételébe. Azzal viszont nem számol, hogy hamarosan megjelenik a politikus fia is. Innentől kezdve borítékolható a szörnyű végkifejlet. Tudjuk ,hogy a hapsi egy aljas féreg, de a fiáért igazán kár lenne. Izgulhatunk, nehogy már ő is meghaljon (igazán nem érdemli meg).
A harmadik történet annyira durva, hogy még leírni is alig merem. Mi van, ha beintünk valakinek az autópályán a menő kocsinkból kajabálva, majd lerohadunk az út szélén, és pont az az ürge jön felénk, akivel olyan bunkók voltunk? Megmondom, mi történik. Rémálom a köbön. Egy ponton túl azt hittem, a filmen a brutalitást és az emberi butaságot már nem lehet tovább fokozni, de tévedtem. Eléggé bepipult a hapsi ahhoz, hogy mindenfélét műveljen az autóba bezárkózott, beijedt menő csávó csúcsjárgányával, arra azonban nem készült fel, hogy hamarosan ez a másik is bekattan. A szkeccs végére hárman is megjegyeztük a moziteremben, hogy: „Jézusom!” Azt hiszem, ez sokat elárul a mese végéről. Éjszaka még aludni se mertem. Tényleg. Persze ehhez a repülős történet is hozzájárult. Aztán jött a következő agymenés: egy robbantási szakember esete a hatósággal. Azt hiszem, ezzel a történettel szinte mindenki könnyen tud azonosulni. Büntetéskifizetés intézése közben a hivatalban néha mindenkinél elpattan a húr, de ilyenkor a legtöbben csak nyelnek egyet, és magukba zárják haragjukat. Nem így szkeccsünk főhőse, aki jól szétcsap a hülye irodakukacok között, csak hogy egy életre megemlegessék, amiért vele szarakodtak. Hiába sittelik le, hős lesz még a családja szemében is (ők eddig csak egy vesztest láttak benne). Kicsit megnyugszik a lelkünk. Jól megmutatta nekik.
Az Ajánlat c. szkeccsben egy gyilkosságot elkövető fiút próbál a családja tisztára mosni úgy, hogy a sofőrnek pénzt ajánl: vallja be, hogy ő tette, és gazdag ember lesz, ha egyszer szabadul. Hiába adja be a derekát, a pénz sosem lehet az övé. Aljas emberek üzletelnek az apukával, aki szintén ellenszenves, így senkinek sem lehet drukkolni ebben a történetben. Legutolsó mesénkben a menyasszony épp az esküvőjén jön rá, hogy a férje megcsalta. Ráadásul az a cafat, akivel félrelépett, még a vendégek között is ott ül. Ez bizony bosszúért kiált. Elég hosszúra sikeredett a rész, de nagyon ütős, és a többivel ellentétben pozitív lett a vége. Mire a násznép felocsúdik döbbenetéből, már minden és mindenki leamortizálódott/vérzik/sír/halódik. Legalább a szerelmesek ismét egymásra találtak. Más kérdés, hogy a szexszel ráértek volna addig, míg hazaérnek.
Összességében elmondható, hogy az Eszeveszett mesék egy hihetetlenül ütősre sikerült darab, amit egyáltalán nem egyszerű összehozni ebben a műfajban. Egységes képet mutat, hisz mindegyik részt Damián Szifrón rendezte. Semmiképp sem szabad gyerekekkel megnézni, ha nem akarjuk, hogy szegények dadogni kezdjenek, netán alvásproblémáik legyenek. Mindazonáltal igazán elgondolkodtató – megkockáztatom – mestermű a film, mely csak szülői felügyelet mellett ajánlott 30 éves kor alatt.
IMDb: 8,2
Értékelés: 79/100
Egyértelmű számomra, hogy nem adhattam ennél kevesebb pontot a filmre, hisz borzongani mentem be a moziterembe, és reszkető lábakkal jöttem ki onnan (tehát a küldetés első részét a film teljesítette). Mindegyik szkeccsnek velős mondanivalója és elrettentő üzenete is van (küldetés második része pipa): Ne légy barom! Se pedig egy átkozott gyilkos. Brutalitása megrázó, de épp ettől hatásos, és meglepő módon vicces is. Nincs több hozzáfűznivalóm. Kötelező tananyag.