Félelem és rettegés a gimiben – Mészáros Dorka: Nem biztos, hogy visszajövök

Mészáros Dorka neve az olvasók előtt eddig ifjúsági köteti kapcsán volt ismert, azonban nemrég megjelent első felnőtteknek szóló regénye Nem biztos, hogy visszajövök címmel. A kötet egy vérbeli krimi, ahol az események egy bentlakásos gimi falai között történnek. A Nem biztos, hogy visszajövök a General Press Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben. 

Krimi, iskolai környezet, nyomozás tanárokkal. Ezek voltak azok a hívószavak, amelyek miatt úgy éreztem, ezt a könyvet olvasnom kell. Izgatottan vettem kézbe, aztán csak úgy faltam az oldalakat, végül nem egészen váltotta be a hozzá fűződő elvárásaimat, még is úgy gondolom, hogy figyelemre méltó kötet, amit érdemes olvasni.

A regény alaptörténete egy klasszikus bűnügyi alaphelyzetet vázol fel, ami a rutinos krimiolvasóknak ismerős lehet: egy zárt közösségből eltűnik valaki, és a közösség úgy dönt, hogy a hatóság értesítése helyett saját kézbe veszi az ügyet. A zárt közösség itt egy jónevű, bentlakásos gimnázium, ahonnan egy diáklány tűnik el, és ahol a tanárok döntenek úgy, hogy nem értesítik a rendőrséget, hanem inkább maguk keresik meg Lilit. Ugyanis pár hónappal korábban egy diákjuk, Tekla öngyilkos lett, és az iskolának nem hiányzik az újabb botrány. Természetesen innen kezdődnek a bonyodalmak. 

A tanári csapat nyomozásba kezd, de hamar kiderül, hogy mindenkinek vannak titkai, mindenki szekrényében ott lapul az a bizonyos csontváz. Egyre több a baljós előjel, és egyre inkább úgy tűnik, hogy Lili nem csupán eltűnt, hanem valami sokkal rosszabb történt vele. Mindenki gyanús, az olvasó egyértelműen sejti, hogy a történet szereplő között kell lapulnia a bűnösnek is. A zárt körben, korlátozott számú gyanúsítottal dolgozó történet akár egy klasszikus Agatha Cristie-krimi is lehetne, de Mészáros Dorka bravúrja abban rejlik, hogy csavar a klasszikus történeten, a karakterekre helyezi a hangsúlyt. 

A nyomozásban hat tanár vesz részt, hat különböző karakter, hat potenciális gyanúsított. Ahogy haladunk előre a történetben, úgy tárulnak fel a titkok és a hat karakter személyisége, rejtett bűneik, gyengéik, esendőségük, mélyen elrejtett, szégyellt vágyaik. Mészáros Dorka zseniálisan építi fel hőseit – azaz antihőseit – , hiszen itt nincsenek valódi hősök, csakis negatív jellemek. Talán ettől is válnak a karakterek izgalmassá, érdekessé, mert annyira eltérnek a sablonos figuráktól. A karakterek kapcsán nagyon sok társadalmi és lelki problémát felvet, és nem riad vissza a kemény – főként szexualitással kapcsolatos – témáktól sem. 

A cselekményvezetés izgalmas, csavaros, a cselekmény nem ül le egy pillanatra sem, folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését. A regény első kétharmadában nagyon szépen, fokozatosan halad előre, azonban a mélyponttól mintha kapkodóssá válna, szétesik, egyre több az irreális, a józan észnek teljesen ellentmondó, abszurd döntés, a végén a lezárást pedig túlzónak éreztem. Habár a kötet sötét, negatív világképéhez illik ez befejezés, mégis keserű szájízt hagy, és teljesen elveszi a katarzisélményt. 

Ezért habár a regényt kifejezetten érdekesnek, izgalmasnak tartom, a karaktereket pedig zseniálisnak, a lezárás számomra sokat levont a regény élvezhetőségéből. Úgy gondolom, megérdemelt volna egy kerekebb, akár lassabb tempójú lezárást. (És talán az sem lenne baj, hogyha a kizökkent világ rendje is helyre áll  – még ha ez túlságosan naiv elvárás is.)

Összességében tehát Mészáros Dorka első felnőtteknek szóló regényét mindenképp figyelemre méltónak tartom, ami leginkább a karaktereivel emelkedik ki, de a klasszikus krimik kedvelőinek is izgalmas olvasmány lehet. Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a rejtélyeket, érdeklődnek a pszichológia iránt, és nem ragaszkodnak ahhoz, hogy egy regényben mindenképpen kellek a pozitív karakterek.