Blackphoenix 
Nem a Saul fia a hazai filmes világ egyetlen nagy dobása 2015-ből; Szász Attila krimibe illő történetet feldolgozó drámája, a Félvilág olyan színvonalas alkotás, amelyre szintén méltán lehetünk büszkék. A századforduló egyik híres nőalakjának, Mágnás Elzának halála előtti utolsó napjai elevenednek meg a filmvásznon, ám az ismert kurtizán mellett még két másik meghatározó női karakter is feltűnik. A nagyságos asszony, bigott, szürke egér komornája, Rózsi és a fiatal, ártatlan cselédlány, Kató között sajátosan szövevényes és mérgező viszonyrendszer alakul ki, amelyet csak tovább árnyal és bonyolít az Elza életében helyet kapó két férfi.
A három nő közötti kapcsolatrendszert látva eszünkbe juthat az Egy gésa emlékiratai című film; Mágnás Elza a nyugati világ kurtizánjainak Hatsumomoja, Kató erősen emlékeztet Chiyora (később Szajuri), aki nem akar senkinek ártani, csupán túlélni az ármánnyal és cselszövéssel teli környezetben, Rózsi pedig bizonyos szempontból a kedvencből kegyvesztetté váló Úritöknek felelhet meg. A Félvilágban persze más szereplő kerül a fókuszpontba, a karakterek és a köztük lévő viszony is sokkal árnyaltabb, összetettebb, mint Bob Marshall filmjében.
Kató két tűz közé kerül. Elza megismerteti őt a luxus holmik és a pezsgő éjszakai élet világával, amelynek azonban természetesen megvan a maga árnyoldala és szennyes része is. Rózsi mindent megtesz, hogy azon az úton tartsa a lányt, amelyen egy hithű kereszténynek járnia kell, ám jó szándéknak álcázott tettei mögött hamar átüt az irigység, féltékenység és a pozíciójának elvesztésétől való félelem keserűsége is. A feszültséget továbbfokozandó a két idősebb, egymást még régről ismerő nő közös jeleneteire kivétel nélkül a végtelen szélsőségesség jellemző; vagy olyan mértékű intimitást látunk közöttük, amely csak a legbizalmasabb barátnők között fordul elő, vagy olyan parázsvitákat, amelyben kölcsönösen a sárga földig lehordják és porig alázzák egymást. Kovács Patrícia és Gryllus Dorka pedig vérbeli professzionalizmussal zongorázzák végig az igen széles hangulati skála minden egyes elemét.
Döbrösi Laura teljesítményét tekintve a legkisebb mértékben sem marad el kolléganői mögött; nagyszerűen hozza a fiatal lány karakterét, akit hol megigéz, hol megbotránkoztat a nagyságos asszony félvilági élete. Pengeélen táncol, miközben igyekszik alkalmazkodni az új környezethez, ám ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy ne váljon Elzához és Rózsihoz hasonlóan megkeseredetté, hanem megőrizze önmagát.
Érdemes néhány szót ejteni a fent említett két férfiról is. Bár Mágnás Elza életfilmjében csupán mellékszereplők, a dúsgazdag bútorgyárost, Max Schmidt fellépése kétséget sem hagy afelől, hogy ő az úr a háznál, és mindig megkapja, amit akar. A Kulka János – Kovács Patrícia páros rendkívül élethűen szemléltetik a férfi-nő, eltartó-eltartott kapcsolatokra tipikusan jellemző egzisztenciális biztonság vs. együtt töltött minőségi idő és odafigyelés problematikáját. Ez utóbbiakat Mágnás Elza kénytelen a Sóvágó Gergely nevű költő karjai között keresni. Kicsit klisés ugyan a gazdag „pártfogó” és a szegény művész szerető közötti vívódás, ám mivel a forgatókönyvnek ezen pontját nem Köbli Nortbert, hanem az Élet írta, nem hibáztathatjuk érte a stábot. Gergely talán kaphatott volna egy kicsivel több reflektorfényt, ám a karakter viszonylag szűkre szabott játékideje között is hozza a lényeget, vagyis a szerelemtől elvakult ifjú titán szerepét.
A díszletek és a jelmezek a színészgárdához hasonlóan szintén telitalálatok, tökéletesen jelenítik meg az első világháború előtti miliőt, amelyben a csatákat még nem géppisztolyos férfiak, hanem a háttérben és a láthatatlanban szurkálódó női fullánkok vívják. Mesés ruhaköltemények, pipázó nagyvilági nő, antik bútorok és épületek, lovaskocsik és macskaköves utcák. A bájos, nosztalgikus atmoszféra és a történet szereplői között folyó pszichológiai hadviselés igazán hatásosan ellenpontozzák egymást.
Összességében tehát Szász Attilának egy kis költségvetésű, ám rendkívül igényes produkciót sikerült összehoznia, amelynek egyaránt erősségei a korhű ábrázolás és a színészi játék.
Pontozás: 90/100
IMDb: 7,5
Mafab: 84%
