Fráter Zsuzsanna 
forrás: Libri Kiadó
Újabb nagyszerű klasszikust jelentett meg díszkiadásban a Libri, az idei nyár különleges kiadványa Gárdonyi Géza Ida regénye című műve. A kötet csodás borítót, és szemet gyönyörködtető illusztrációkat kapott, amelyeket újra – az előző kötetetekhez hasonlóan – Nagy Norbert készítette. A díszkiadás mellé a kiadó egy különleges naplót is megjelentet, amibe az olvasók saját történetüket írhatják meg.
A Libri és a Scolar kiadó közösen az elmúlt években több klasszikus történetet rendezett díszkötetekbe, 2019-től pedig olyan magyar írók műveire koncentrálnak, akik ugyan már nincsenek velünk, szavaik azonban ma is ugyanolyan frissen hatnak, mint megjelenésük pillanatában. Így díszkiadás kapott már Ady és Szabó Magda válogatáskötete, tavaly nyáron Szerb Antal Utas és holdvilága, karácsonykor Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes műveivel kedveskedtek az olvasóknak, most pedig Gárdonyi kötetét vehetjük a kezünkben méltó kiadásban.
Gárdonyi regényeit kamasz koromban nagyon szerettem. Az Egri csillagok mellett nagy kedvencem volt az Isten rabjai, a Láthatatlan ember és különösen az Ida regénye. Aztán az újabb és újabb olvasmányok háttérbe szorították az író műveit, amíg meg nem láttam a csodás díszkiadásban öltöztettet gyerekkori kedvencemet, az Ida regényét. Rögtön eszembe jutottak a kamaszkori olvasási élmények, a feszült izgalom, amikor vártam, mikor fog végre Ó Ida és Balogh Csaba végre igazán egymásra találni, mikor tisztázódnak végre a félreértések, mikor nyerik el végre a megérdemelt boldogságot.
A nosztalgiázás után különleges élmény volt belefeledkezni az ismerős regénybe. Kíváncsi voltam, vajon ugyan úgy fog-e tetszeni, mint régen, képes lesz-e újra magával ragadni, fogok-e tudni szurkolni még a szereplőknek? Felnőtt fejjel persze egészen más élmény volt újraolvasni a művet, de a legfontosabb, a belefeledkezés élménye még mindig megmaradt.
Kamaszkoromban leginkább a történet romantikus fordulatai ragadtak meg, ma már viszont a regény különlegesen szép nyelvezete, Gárdonyi egyedi jelzői, szóképei („tapló-szín hajú”, „bazári fehér”) kápráztattak el, és az a nosztalgikus, kicsit szentimentalista, kicsit romantikus, de mégis a modern 20. század jegyeit is magán viselő stílus, ami egyedül csak Gárdonyira jellemző.
A történetet egy modern, a tízes évek végén megjelenő újfajta újsághirdetés, a házassági ihlette. A regénynek is egy ilyen házassági hirdetés adja az alapkonfliktusát: Ó Péter borkereskedő minél hamarabb szeretné férjhez adni fiatal, a zárdai nevelésből éppen csak kiszabadult lányát, Idát. Ezért újsághirdetés ad fel, amelyben hatalmas hozományt ígér a lányával. A hirdetésre jelentkezik Balogh Csaba festő-újságíró, akinek a családi birtok megmentéséhez sürgősen pénzre van szüksége. A két fiatal között a kényszerű, üzleti alapon köttetett házasság nem indul jól, a titkok, elhallgatások, büszkeség sok félreértést és neheztelést szül, de lassanként kibontakozik közöttük a barátság, majd egy annál is mélyebb érzés.
Ida karaktere a romantika korát idézik: szerelemről és szabadságról álmodozó fiatal lány, aki nem ismeri a világot, romlatlan, idealista lélek. Ida szabadulna a zárdából, de amikor megismeri apja túlságosan szabados, erkölcstelen világát, akkor ott sincs maradása. Egyedüli menekvése a házasság egy ismeretlennel, aki egyértelműen csak a vagyonáért veszi el őt. Ida így hiába vágyik a szabadságra, egyre csak fogoly marad, és hiába vágyik a szerelemre, úgy tűnik, számára elérhetetlen.
Végül azonban Ida a furcsa házasságban megtalálja a szerelmet, de a szabadságot valójában nem. Amikor valóban független lehetne, és úgy élhetné az életét, ahogyan csak akarja, akkor mégis a házasságot választja, és feladja a szerelemért a szabadságot.
A történet másik hőse, Csaba a regény folyamán szintén keresi önmagát. Az ő célja, hogy művészként kiteljesedhessen, amit végül Idának köszönhetően ér el, ő lesz számára a múzsa, az inspiráló erő.
A regény így nem csupán egy romantikus történet szerelemről, hanem egyben Gárdonyi ars poétikája is. A regény folyamán Csaba sokszor filozofál a művészet mibenlétéről, lényegéről, amely kinyilatkoztatásokat felfoghatjuk Gárdonyi hitvallásának is.
Összességében az Ida regénye még ma is időtálló olvasmány. Egyrészt izgalmas, fordulatos történet szerelemről, másrészt két ember önkeresésének lélektani regénye, harmadrészt pedig igazi művészelméleti mű, melyből megismerhetjük Gárdonyi művészi hitvallását. Nem utolsó sorban pedig kordokumentumnak is kiváló, hiszen megismerhetjük belőle a századforduló művészeinek bohém világát, és a nők helyzetéről, kiszolgáltatottságáról is érzékletes képet kapunk a 20. század magyar valóságából.
