Barna Borbála 
Fotó: Brozsek Niki
Különleges este résztvevői lehettek azok, akik május 17-én ellátogattak a Radnóti Színházba a „Lear király” előadásra. A darab után Kelemen Kristóf, dramaturg moderálásával közönségtalálkozót tartottak Alföldi Róbert, Kováts Adél, László Zsolt, Szávai Viktória, Andrusko Marcella és Sodró Eliza közreműködésével.
„Ha nincs László Zsolt, nincs Lear király.” – válaszolja Alföldi Róbert arra a kérdésre, hogy miért szakított azzal a hagyománnyal, hogy 60-70 éves emberként ábrázolja Lear király karakterét. Úgy gondolja, hogy nagyobb tragédia az, ha egy élete teljében lévő ember jelenti ki azt: elég volt. László Zsolt mosolyogva azt mondja , el sem tudja képzelni, hogyan lehet ezt a szerepet 60-70 évesen eljátszani, hiszen annyi energia szükséges hozzá a színpadon. A rendező nagyon sokszor találkozott a darabbal nézőként és szereplőként is. Elmondja, hogy az emberek valahogy mindig úgy tekintenek erre a történetre, mint egy nagy, szélesvásznú ügyre, pedig igazából nem a csata, a nagy tér, a monumentalitás a lényeg, hanem apró ügyeink egymás között. Mindenki számára ismerős lehet a helyzet, mikor vendégségbe érkezik a család. Alföldi Róbert nevetve egy karácsonyi ebédhez hasonlítja a darabot: mindenki nagyon szereti egymást, de mindig kiborul a pohár. Hozzáteszi, szerinte ma a felső vezetők hajtanak, amíg bírnak az anyagi biztonságért, és hogy mindent megadjanak a családjuknak. Ám közben elfelejtenek figyelni a szeretteikre, pedig ennek hiányát később nem lehet bepótolni. Ezek az emberek azt gondolják, mindent jól csinálnak, majd egy apró dolog miatt összedől a kártyavár. Lear király azt hiszi, mindenki őszinte hozzá, de abban a pillanatban, hogy így viselkedik vele a család, azonnal őrjöngeni kezd. A konfliktust Lear még a kezdetén könnyedén lezárhatná, de egyszerűen képtelen rá.
„Szerintem ez egy nagyon jó elemzés és egy érvényes interpretálása a műnek, aktuális és fogható, amivel a korosztályunk nagyon tud azonosulni.” – mondja a Bohóc szerepét játszó Kováts Adél. Alföldi Róbert szerint az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnunk, hogy tudunk olyat tenni, amitől mindenki szeret. Szó esik a Bohóc és Kent szereplőválasztásáról is, melyre a rendező mosolyogva azt válaszolja, hogy a kényszer is szülte a helyzetet, mivel a társulatban nincs Kent karakterének megfelelő korú színész. A Bohóc karakterét pedig nagyon sokféleképp megformálták már az évek során, férfi és női színészek is. Alföldi Róbert szeretett volna újra Kováts Adéllel dolgozni, Csomós Marival pedig ez volt az első közös munkája. Úgy véli, ez a választás egyébként megoldja a Bohóc kérdését, ugyanis Lear király és az ő kapcsolata a legtöbbször mindig általános volt, ezzel pedig valós viszony jött létre a király és szerelme között. Ez a két nő (anyja és a szerelme) marad a férfival végig, amit a rendező nagyon szépnek talál.
Fotó: Brozsek Niki
Szávai Viktória szerint nem arról van szó, hogy a két idősebb lánytestvér gonosz lenne, inkább csak úgy gondolja, hogy nem könnyű azt megélni és kezelni nagyobb testvérként, hogy az apa jobban szereti a kisebb lányt. Alföldi Róbert meglátása szerint ritka az olyan család, ahol nincsenek ilyen régre visszanyúló sebek. Sodró Eliza hozzáfűzi, épp ezért jó, hogy az elején van egy kvázi idilli, családi pillanat, ahol látszik, hogy még jól érzik magukat együtt, a testvérek cinkosan összekacsintanak. A rendező kiemeli, hogy Cordeliát éppen Lear király nevelte olyanná, amit később nem tud elfogadni. Úgy véli, akár jogosan, akár jogtalanul, de az emberek annyira nehezen engednek el egy-egy „mániát”, hogy végül tényleg beleőrülnek. Alföldi Róbert az őrületet egyfajta magukba zárkózásnak tartja.
Megtudhatjuk, hogy a díszlet is szándékosan úgy lett kialakítva, mintha éppen össze akarna dőlni . A falak vizesek, a szegekkel csaltak, a padló meg van döntve. Az egész díszlet azt a pillanatot akarja türközni, mielőtt összeomlana minden.
Alföldi Róbert úgy gondolja, a színjátszást egyfajta misztikum övezi, pedig egy színdarab is apró, átgondolt, jól felépített kis lépésekből áll össze, hatalmas szakmai alappal a színészek részéről.
Színlap:
Fordította – Nádasdy Ádám
Lear, Britannia királya – László Zsolt
Bohóc, Lear udvarából – Kováts Adél
Goneril, Lear legidősebb lánya – Szávai Viktória
Albany herceg – Gazsó György
Oswald, szolga – Dénes Viktor
Regan – Andrusko Marcella
Cornwall, herceg – Adorjáni Bálint
Cordelia, Lear legkisebb lánya – Sodró Eliza
Francia király – Fehér Balázs Benő
Kent gróf (átöltözve Cajus) – Csomós Mari
Gloucester gróf – Schneider Zoltán
Edgar – Szatory Dávid
Edmund, Gloucester házasságon kívül született fia – Pál András
Házvezetőnő – Martin Márta
További szereplők – Figeczky Bence eh., Olasz Renátó eh.
Dramaturg – Vörös Róbert
Jelmeztervező – Zöldy Z. Gergely
Díszlettervező – Menczel Róbert
Világítás – Baumgartner Sándor
Ügyelő – Kónya József
Súgó – Farkas Erzsébet
A rendező munkatársa – Őri Rózsa
Rendező – Alföldi Róbert
Következő előadás:
2017. május 30. Kedd 19:00
