Az igazán jó drámák kincset érnek. Én nagyon szeretem a realista filmes vonalat, amely hétköznapi nehézségeket dolgoz fel, ezért, amikor találkoztam a Hétköznapi titkaink előzetesével, akkor nagyon izgatott lettem. Most Joachim Trier filmjét fogom nektek bemutatni.
A moziban egy család kerül a középpontba: egy édesapa (Gabriel Bryne) és két fia (Jesse Eisenberg, Devin Druid), akik három év múltán is küzdenek azzal, hogy az édesanyjuk, feleségük meghalt. A családot ennyi idő elteltével egy fotókiállítás hozza össze, amely Isabelle Reednek állít emléket.
Az édesanya ismert háborús fotós volt, veszélyes helyzeteket örökített meg képein, hosszú éveken keresztül igazi emberi szenvedést tapasztalt meg. Kollégája szeretne egy cikket is írni Isabelle-ről, amelyben halála körülményeiről is le akarja rántani a leplet. Ez készteti arra az özvegyet, hogy végre megpróbáljon komolyan beszélni kamaszfiával édesanyja haláláról és egyáltalán megpróbáljon vele kapcsolatot teremteni. Conrad csupán tizenkét éves volt, amikor elveszítette édesanyját, így folyamatosan küzd saját magával, miközben iskolai problémák is felmerülnek.
Az idősebb fiú, Jonah gyermeke születése után pár nappal szó szerint hazamenekül a szülői házba, hogy segítsen édesanyja fotóinak rendezésében. A múltba menekül a felelősség elől, miközben olyan titkokat tár fel saját anyjáról, amire ő maga sincsen felkészülve. Eközben az édesapa csak azt szeretné, hogyha szorosabb kapcsolatot tudna kialakítani fiaival.
A filmnek sajátos hangulata van, nagyon erős képekkel, lassabb folyással és érdekes személyes drámákkal. A film egyébként a Cannes-ban is szerepelt, Joachim Tiert jelölték a díjra. Szerintem a magyar cím egy kicsit semmitmondóra sikerült sajnos, a Louder than Bombs (Hangosabb a bombáknál is) sokkal ütősebb, jobban kifejezi a film hangulatát. Mindenképpen olyanoknak ajánlom a mozit, akik kedvelik a komolyabb drámákat.
értékelés: 70/100
IMDb: 7.0
MAFAB: 71%