Úgy gondolom, hogy tegnap este a tévében történelmet láthattunk. Méghozzá történelmi mélypontot. Ezért nem is nézek híradót.
Az gondolom mindenkinek megvan, hogy a tévében alapból nem szabad obszcén szavakat használni, mert különben az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) büntetést ró ki az adott csatornára. Ez alól viszont vannak kivételek.
Kivételt képezett a tegnap esti RTl Klubbon látható híradó is, ahol Szellő István élőben használta a „pöcs” szót.
Először is tisztáznám a bevezetést. Általában tényleg nem nézek híradót, mert egyrészről azt a fajta részletességet, ahogyan egy balesetről, vagy gyilkosságról beszélnek, durvábbnak tartom mint egy horrorfilmet. „Kislánya szeme láttára próbálták a mentősök újraéleszteni a futás közben összeesett apát” – majd mutatnak egy idős hölgyet, aki könnyekkel küszködve mondja el még egyszer ugyanezt. A tegnap esti híradóból csak egyetlen hírt ragadtam ki példának, de igazából bármelyiket felhozhattam volna, mert mindegyik annyira durván grafikus, hogy az tényleg felér egy gore-al.
A másik ok pedig az, amiért a cikk is megszületett. A borzalmak mellett, talán pont azokat ellensúlyozandó, annyira röhejes, illetve annyira röhejesen tálalnak elénk „híreket”, hogy magát a műsort már nem is tudom komolyan venni.
A Belső Ellenőrzési Csoportról volt szó, az adott hírben, ami arról szól, hogy a tanároknak, önmagukról és kollégáikról is jelentéseket kell leadnunk, hogy továbbra is dolgozhassanak. Ebbe most inkább bele se mennénk, mert napestig itt ülhetnék a billentyűzetem előtt, miközben arról írok, hogy ez az ön és mások munkájáról szóló írásban való elemzés miért is gáz és, hogy mire hasonlít, vagy mikorra hasonlít a leginkább.
A lényeg, hogy miközben a téma igenis komoly, a hírszerkesztő valamiért úgy érezte, hogy a népnyelvben használt kifejezést is muszáj a riportban megemlíteni, ami nem mást mint a Pedagógusok Önértékelési Csoportja, ami röviden ugye „P.Ö.CS.„. Ezt az említés után pedig még szép nagy piros betűkkel, de pontokkal elválasztva, ahogyan azt én is írtam, kiírják a képernyőre. Gratulálok! Ez igazán minőségi újságírói munka volt. Taps-taps-taps! Veregessük egymást szépen hátba és röhögjünk egy jót! Az NMHH hozzánk sem nyúlhat, mert ugye mi nem abban az értelemben használtuk, mégis többször is elhangozhatott a riportban, hogy „pöcs„.
Aki kíváncsi rá, hogy ez hogyan is nézett ki az ITT megnézheti.
Aki pedig szeretne még többet is tudni, arról, hogy hogyan lehet még egyébként a tévében káromkodni, az kérem jelezze egy hozzászólásban és ha lesz rá igény, írok egy cikket a kábeles tévéadókról is, ahol tényleg minden mehet orrba szájba. Néha még szó szerint is.