Anon Anon 
Azon gondolkodtunk, befér-e egy Holnemvolt Parkról való tudósítás lapunk keretei közé, hiszen a púpos teve és a ringlispíl nem különösebben alkotják egyetemes kultúránk részét. Az segített ki minket a dilemmából, hogy ott jártunkkor tartották Zugló kerület 79. születésnapját, és ez már simán beilleszthető az események rovatba.
Ácsi! Mi is az a Holnemvolt Park? Egyszer volt (holnemvolt) egy területét kinőtt Budapesti Állatkert a Városliget szélén, s mellette működött egy veszteséges Vidámpark. A főpolgármester anno így szólott: ilyen a világon nincs, hogy az adófizetők tartsanak fenn egy vurstlit, tessék hát bezárni, vagy tovább költözni. Legalább az Állatkert területi gondja is megoldódik.
Igen ám, de nem ennyire egyszerű az élet: jó pár játékról kiderült, hogy műemlék, s mint olyat, nem lehet elbontani. És még mindig nem lehetett azt mondani, hogy jó, akkor legeljen az antilop-csorda a hullámvasút alatt, mert a játékok és a Kacsóh Pongrác úti felüljárórendszer zaját koránt sem minden állat képes elviselni. Így keletkezett ez a vegyes köret: vaddisznó és kisvasút, ló és mesecsónak, puputeve és céllövölde.
Tán már fény derült rá: ez a park sem jött volna létre, ha nincsenek tizenhat éven aluliak az országban, éppen ezért mi is magunkkal citáltunk két kisgyermeket ezen családi szabadidőközpont tesztelése céljából. (Jó duma, de valójában a szerző saját gyerkőceiről van szó, akik ürügyén kiélheti infantilizmusát – szerk.) Nem szeretnék túl sok szubjektív elemet a tudósításba emelni, pláne nem panaszosat, de képtelen vagyok nem megírni lúzerségem történetét. Zugló születésnapja alkalmából a kerületi lakosok egy Holnemvolt belépőjegyet és hat darab játékzsetont kaptak. Jómagam „civil” munkám révén napi tíz órát töltök már évek óta a kerületben, mégis csak valami olyasmit kaptam, mint amivel a mese-játszótér mellett kérődző paci rendelkezik. Persze, annyira kicsinyes azért nem vagyok, hogy mindezt szóba hozzam megfelelő helyen, sajtó akkredet sem szoktunk néhány százasért igénybe venni, inkább nyeltem egyet.
Mert hogy, ha már itt tartunk a Holnemvolt parki belépő ötszáz forint, egy zseton kétszáz, s a játékok általában egy-két ilyesféle helyi pénzegységgel működnek. Utóbbi szabály alól talán csak a Kalandpark a kivétel, de az most trendi, máshol sem „occsó”. De az egy-két zsetonos árfolyamok segítségével is ott lehet a Holnemvolt Parkban felejteni csinos összegeket. Persze, ez nem saját tapasztalat, csupán mások elbeszélésére hagyatkozva jegyezzük meg. (Ha ez így van, másnap miét kértél kölcsön?! – szerk.)
Tehát hullámvasúton száguldó, elvarázsolt kastélyban kacagó, mese-csónakban ringatózó gyermekkorunk megmaradhatott, s a maradék teret néhány újdonság egészíti ki. A Vasúttörténeti Park idehozta például egyik, úgy nevezett kerti vasútját, melyre a kicsik mögé az őket vigyázó, könnyedebb súlyú felnőttek is felférnek. Viszont csak a gyermekeké a pedálos gokart, vagy a műanyag kacsák halászata, még ezalatt a korosabbak régimódi céllövöldében mérhetik fel, sikerült-e elég célzóvizet fogyasztaniuk? A játszókat struccok, tevék, lovak, flamingók figyelik.
Az erre az alkalomra felállított színpadon tombolt a szülinapi buli. Puskás Peti műsora táján érkeztünk meg, melyről nekünk a „ha a hegy nem megy Mohamedhez…” kezdetű mondás ugrott be. A nagy zűrzavarban viszonylag csekély érdeklődéssel zajlott a fél play back show, mire az előadó – fiatal korát s pályán töltött idejét meghazudtolva – leugrott a nézőtérre játékba vonni a népeket. Bár a Vasúttörténeti Park eszközei máshol voltak elhelyezve, azért itt is volt vonatozás, közös dalolással egybekötve. Később Wolf Katié lett a színpad, őt már zenekar kísérte. Azonban mindkét előadóval kapcsolatos bosszúság, hogy a közhely-számba menő magyar és külföldi slágerek mellett alig jutott idő saját számokra, melyekre – mi legalábbis – kíváncsiabbak lettünk volna. Bár a műsorszámok sorjáztak tovább éjszakáig, a nagy játékok és velük együtt a zseton-árusító helyek, automaták aludni tértek hatkor, mint egyébként.
Mindegy. A lényeg, hogy először, de nem utoljára jártunk a Holnemvolt Parkban.
