Erunder 
Ilyen címmel, hogy Lidérces mesék éjszakája ( Scary Stories to Tell in the Dark) a néző már kapásból tudja, hogy mire számíthat. Amennyiben még az előzetest is megnézi, úgy az egész filmet már nem is igazán kell.
Jó ideje elérhető már a torrent oldalakon a film. Olyannyira jó ideje, hogy hamarabb letölthető volt, mint ahogyan a magyar mozik vetítették. Bár jelenleg még vetítik, nem valószínű, hogy túl sokáig a listában marad. Ugyanis hiába dolgozott fel a film, egy horrormester nevével fémjelezve sikeres könyvet, ha közben a megvalósítás a „B” kategória jegyeit hordozza magán.
Hogy akkor mégis miért írok róla? Mert az a bizonyos horrormester nem más, mint Guillermo del Toro, aki forgatókönyvíróként és producerként is kivette részét a munkából. Mert egy olyan könyvet álmodtak széles vászonra, ami a ’90-es évek horrortörténetei közül magasan kiemelkedik. Végül meg még azért, mert van néhány meglátásom vele kapcsolatban, amit nem tudok magamban tartani.
Kezdjük a végéről. Tudjuk, hogy manapság nagyon mennek a retró, gyerek-tini horrorok. Stranger Things, Az és persze a kimondottan gyerek-horror kategóriájú Jack Blackes infantiliskedések, mint a Libabőr filmek és A végzet órája mind egyszerre jutnak eszünkbe erről az alkotásról.
A komolyabb horrorfilmek és sorozatok a korszak, illetve a hangulat miatt sejlenek fel bennünk, az utóbbiak meg a történet eredete miatt. Ugyanis magát az írót, Alvin Schwartz-ot, gyerekkönyvek szerzőjeként tartják számon. Persze a sztori alapján durva belegondolni, hogy a könyv gyerekeknek szólt, de pont emiatt a tényezője miatt vált híressé. Hiszen milyen beteg figura ír már olyan esti mesét, amiben a szereplőket a legrosszabb rémálmai fogyasztják el vacsorára.
A korszak adta lehetőségeket kihasználva ezúttal nem csupán kedélyes múltba tekintést kapunk, hanem egy olyan képet is, ami rávilágít, hogy a közhellyel ellentétben, nem volt mind sokkal jobb régebben. Előjön a rasszizmus, a kor háborúi, konfliktusai és persze az örök klasszikus bullying téma.
A Libabőr és társai is a gyerek-horror vonalon mozogtak, de azok jóval kevésbé koncentráltak a fentebb is említett komolyabb témákra és inkább a látvány jött elő náluk, mint pozitívum.
Ebben az esetben, ahogy azt látjuk is, ez pont fordítva van, pedig itt sem ártott volna még némi pénzt beleölni a dologba, hogy ne egy vizsgafilm jellege legyen a nézők elé kerülő alkotásnak.
Összegezve a Lidérces mesék fő problémája, hogy nehezen tudta magának belőni, hogy mi is akar lenni. Egy korhatáros ijesztgetés, vagy kemény horror. Ennélfogva a két szék közé esett. Így tehát hozzáállás kérdése, hogy fogyasztható-e.
Értékelés: 60 pont a 100-ból. A látvány, a nem is tudjuk hová tegyük tényező, valamint az, hogy egy egészen eredeti történetet úgy valósítottak meg, hogy már több létező alkotás egybegyúrásának tűnik, sokat rontott az élményen. A merész húzás, hogy mégis megcsinálják, a társadalmi problémák belebegtetése, illetve a horrorisztikus elemek használata felemelte a totális bukástól.
IMDb: 6.2/10
MAFAB: 68
