„Én azokat a fajta retellingeket szeretem, amelyek csak inspirációként tekintenek az eredeti mesére” – interjú Szabó Krisztinával, Az ellopott kívánság írójával

Szabó Krisztina Az ellopott kívánság című első, nyomtatásban megjelent regénye a Disney Aladdin című meséjének izgalmas újramesélése. A romantikus YA (young adult) fantasy 2022 végén jelent meg a Könyvmolyképző Kiadó Vörös pöttyös sorozatában.

Az ellopott kívánság főhőse Aliya, birodalom legügyesebb tolvaja. Egyetlen cél vezérli, hogy összegyűjtsön annyi aranyat, amennyivel végre maga mögött hagyhatja a vízhiány sújtotta Ardahant. Az álma karnyújtásnyira kerül, amikor a gyűlölt szultán legkisebb fia visszautasíthatatlan ajánlatot tesz számára. Aliyának el kell lopnia egy lámpást a palotából, cserébe pedig szabadon, gazdag emberként távozhat a birodalomból.

Szabó Krisztina anglisztika alapszakot, majd fordító és tolmács mesterképzést végzett az ELTE-n, azóta teljes munkaidőben könyvekkel foglalkozik. Több mint negyven regény jelent már meg a fordításában, köztük olyan sikerszerzők könyvei, mint Marissa Meyer, Holly Black és Sarah J. Maas. Szabadidejében olvas, sorozatokat néz, és videójátékokkal játszik. Nagyon szereti a fantasztikus világokat és a klasszikus mesék modern feldolgozásait. Az ellopott kívánság az első megjelent regénye.

A kötet kapcsán interjút készítettünk az írónővel, akit a rettelingekről, az írás nehézségeiről és a további terveiről is kérdeztünk.

Corn&Soda: Tavaly decemberben jelent meg Az ellopott kívánság. Hosszú út vezetett az első köteted megjelenéséig?

Szabó Krisztina: Talán nem lesz meglepő, ha azt mondom, régóta írok; sok kitartás, tanulás és munka van mögöttem, több regényt megírtam és megjártam egy-két pályázatot, mire megszületett Az ellopott kívánság. Ráadásul a járvány okozta leállások és kiesések miatt a lektorálás is elhúzódott, ezért alakult úgy, hogy bár én 2021 áprilisában leadtam a kéziratot, végül csak 2022 végén jelenhetett meg a könyv.

C&S: Az ellopott kívánság egy retelling, a Disney Aladdin meséjének újramesélése, mégis önálló, saját, egyedi világgal rendelkező alkotás. Hogyan született meg Aliya és Asmar herceg történetének ötlete?

Sz. K.: Több retellinget is írtam már, de ezt pont a 2019-es Aladdin ihlette, teljesen elvarázsolt a film a moziban. Olyan szempontból izgalmas a regény születésének története, hogy először novellának indult, de nem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeimet; rájöttem, hogy több van ebben a történetben, és egy novellába mindez nem fér bele. Én azokat a fajta retellingeket szeretem, amelyek csak inspirációként tekintenek az eredeti mesére, megőriznek belőle bizonyos központi elemeket, de egyébként teljesen új történetet mesélnek el, így egyszerre van meg bennük a már jól ismert bája és az újdonság varázsa. Izgalmas megoldásnak tűnt megcserélni a nemeket, tolvajfiúból lányt csinálni, a hercegnőből pedig herceget, és a lámpást is mindenképpen meg szerettem volna tartani, aztán arra gondoltam, mennyivel érdekesebb lenne, ha a herceg nem egy távoli országból, hanem a saját családja kincstárából próbálná valamiért megszerezni a lámpást, és szép lassan a helyükre kerültek a darabkák.

C&S: Az ellopott kívánság rendkívül összetett történet. Egy különleges, mágiával átszőtt világban játszódik, ami tele van titkokkal, megtévesztéssel és a két erős, sokáig egymással ellentétben álló főhőssel. A történet melyik részét volt a legnehezebb kidolgozni: a háttérvilágot, a fordulatokkal, intrikával teli cselekményt, vagy a két főhős között szövődő szerelmi szálat?

Sz. K.: Talán a világépítés igényelte a legtöbb munkát, több különböző kultúrából merítettem, sok érdekességet olvastam valódi birodalmak működéséről, mitológiáról, fegyverekről, ételekről stb., de ezeknek persze csak egy része került be a regénybe; sokat lehetne még mesélni erről a világról, és remélem, később lehetőségem is nyílik majd rá. Persze a cselekmény is okozott némi fejtörést, és előfordult, hogy írás közben egyszerűen adta magát, minek kell történnie, szóval olyasmi is belekerült, amit eredetileg nem terveztem, ilyen volt például a satrandzsjátszma Zaidaniban.

C&S: Ki a kedvenc karaktered a történetben? És kit volt a legnehezebb megalkotni?

Sz. K.: Nehéz kérdés! Természetesen nagyon szeretem Aliyát és Asmart, de ha nem közülük kellene választani, akkor talán Nazirát mondanám, szeretem, ha több lapul a felszín alatt, mint azt első pillantásra hiszi az ember. Rashid al-Din karaktere igényelte a legtöbb munkát, szerettem volna több oldalról megközelítve bemutatni őt.

C&S: A retellingek az utóbbi időben igen népszerűek. Te milyen viszonyban vagy velük? Van esetleg kedvenced?

Sz. K.: A retellingek már az egyetem óta nagy kedvenceim, egy szabadon választható kurzuson kezdtem el velük komolyabban foglalkozni, és végül a szakdolgozatomat is ebben a témában írtam. Bár olvasok más korosztálynak írt könyveket is, a szívemnek mégis az ifjúsági vonal a legkedvesebb, így a kedvencem is innen került ki: a Holdbéli krónikák már az első kötettől magával ragadott, az írónő zseniálisan használja fel az eredeti mese kulcsfontosságú elemeit, hogy aztán egy új, saját történetet szőjön köréjük, és bónuszpont számomra a sci-fi környezet.

C&S: Az írás mellett fordítóként is dolgozol. Mit gondolsz, a fordítói munka segít vagy inkább hátráltat az írásban?

Sz. K.: Is-is. Segít, mert fordítóként nem lehet csak úgy végigszaladni a szövegen, mint amikor olvasóként izgatottan faljuk az oldalakat, muszáj lassabban haladni, és így könnyebb megfigyelni, milyen technikákat használnak a sikerszerzők. Viszont amikor egész nap szövegekkel foglalkozik az ember, kevésbé kapcsol ki az írás az és az olvasás munka után, szóval van, hogy lassabban haladok, mint szeretném.

C&S: Milyenek az eddigi olvasói visszajelzések a kötetről?

Sz. K.: Összességében nagyon jó visszajelzéseket kaptam, a moly.hu felületén is rengetegen írtak pozitív értékelést, de az is előfordul, hogy valaki üzenetben írja meg, mennyire szerette a történetet. Ilyenkor mindig nagyon boldog vagyok, hiszen ha az olvasó jól szórakozik, ha sikerül kiragadni őt egy kicsit a valóságból, akkor elértem a célomat.

C&S: Tervezed Aliya és Asmar történetének folytatását?

Sz. K.: El tudnék képzelni még egy regényt Aliya és Asmar főszereplésével, illetve novellaötleteim is vannak. És ha lehetőségem nyílik rá, szívesen írnék saját történetet Zaidnak és Nazirának is valamilyen formában. Ezek persze egyelőre még csak tervek, sokat számít, hogy mire kíváncsiak az olvasók és mi az, amiben a kiadói is látja a fantáziát.

C&S: Milyen további írói terveid vannak? Fogsz más korosztálynak is írni?

Sz. K.: Egyelőre maradok újramesélős vonalon, nemrég egy Piroska és a farkas retellinget adtam le a kiadónak – ez is romantikus young adult fantasy, mint Az ellopott kívánság, igaz, ez jóval modernebb környezetben játszódik. De szeretnék írni sci-fit, sőt, realista történeteket is, és vannak nem retellinges ötleteim is. Előfordulhat, hogy később írnék egy kicsit idősebb korosztálynak, az ifjúsági után a new adult áll hozzám a legközelebb, de meglátjuk, mit hoz az élet.

C&S: Köszönjük az interjút!