Fráter Zsuzsanna 
forrás: Lira.hu
A tavalyi év végén jelent meg Milbacher Róbert Legendahántás – 50+1 tévhit a magyar irodalomban című kötete, amely olyan irodalmi legendákat, igaznak vélt állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. A kötet – habár tudományos kutatásokra épít – mégsem szakmai közönség számára, hanem az irodalom iránt érdeklődős, szélesebb publikum számára készült. A könyv a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.
Az utóbbi években egyre népszerűbbek az irodalmi ismeretterjesztő kötetek, irodalmi alakokkal közérhető, olvasmányos stílusban foglalkozó művek, irodalmi csemegéket, érdekességeket kínáló könyvek. A műfaj egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja Nyáry Krisztián, akinek a témában rendszeresen jelennek meg kötetei, és akinek híres magyar írók szerelemi életéről szóló köteteit már színpadon is feldolgozták. De akár ezek közé a kötetek közé sorolhatjuk Háy János kisebb irodalmi botrányt kiváltott erősen személy irodalomtörténeti munkáját is, a Kik vagytok ti? című művét, ami szintén közvetlen módon, mindenféle pátoszt mellőzve mutatja be irodalmi nagyjainkat. (A kötetről itt olvasható részletes kritikánk.) És most itt van Milbacher Róbert, irodalomtörténész, szépíró, a Pécsi Tudományegyetem oktatójának legújabb kötete, ami a címe szerint közismert irodalmi tévhitekről rántja le a leplet. Természetesen kíváncsian vettem kézbe.
A kötet alcíme – 50+1 tévhit a magyar irodalomban – megtévesztő, hiszen ahogy a fülszövegből is kiderül, valójában a mű nem en block a magyar irodalmat tárgyalja, hanem a 19. század első felét, pontosabban a a 19. század első felének legismertebb, klasszikus szerzőinek, mint Kármán József, Petőfi Sándor, Arany János, Madách Imre, Tompa Mihály stb. nevéhez fűződő tévedéseket, félreértéseket. A vizsgált időszak érhető, hiszen ahogyan a szerző az előszavában kifejti, ez az időszak a kutatási területe, ezt azonban érdemes lett volna a címadásban is jelezni.
A 19. első felének szerzői közül is a legnagyobb hangsúlyt Petőfi és Arany János kapja, az 51 felvetett kérdésnek jó kétharmada velük kapcsolatos témával foglalkozik. Olyan közismert talányokra kapunk választ, minthogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta-e a Nemzeti dalt Petőfi, vagy járt-e nadrágban Szendrey Júlia, és mondta-e a szállóigévé vált „gondolta a fene” kijelentést Arany János. Az élettörténeti tévedések mellett a szerző egyes művek keletkezésével vagy értelmezésével kapcsolatos félreértésekre, problémákra is kitért, behatóan foglalkozik a Nemzeti dallal, Arany több művével, a Toldival, A nagyidai cigányokkal, vagy a balladák közül az Ágnes asszonnyal, A walesi bárdokkal, Szondi két apródjával. Behatóan ismerteti Kölcsey Hymnusának keletkezési körülményeit és utóéletét, de érdekes adalékokat tudhatunk meg Vörösmarty Előszó című költeményéről (bár az most sem derül ki egyértelműen, hogy minek is az előszava, de nagyon sok elméletet megismerhetünk), és A vén cigány híres „„Mi zokog mint malom a pokolban” soráról is rendkívül érdekes értekezést olvashatunk.
Természetesen az irodalmi érdekességek közül a híres írók szerelmi élete sem maradhatott ki, így szó van Arany János feltűnően hiányzó szerelmi költészetéről és esetleges „nőügyeiről”, de Jókai és Laborfalvi Róza kapcsolatáról is.
A kötet nyelvezete olvamányos, közérthető, közel áll a beszélt nyelvhez, óvatosan kerüli a nehézkes tudományos körülményességet. Igyekszik az olvasó figyelmét megragadni rövid, humoros megjegyzésekkel, szófordulatokkal, anekdotázással. Azonban rendkívül alapos, megállapításait mindig megfelelően alátámasztja, a hivatkozásokat sem mellőzi. Külön érdeme a kötetnek, hogy a tárgyalt témákhoz lazán kapcsolódva széljegyzetekben rövid ismertetőket ad irodalmi érdekességekről.
A kötet már megjelenésében, tipográfiájában, színhasználatában is meglehetősen hívogató, olvasóbarát, már kézbe venni is kifejezetten élmény. Gazdagon illusztrált, a szerzői portrék, kéziratok mellett korabeli fotók, illusztrációk is megjelennek, emellett pedig a felmerülő költeményeket is mellékelve lettek az érdeklődők számára.
Összességében a Legendahántás a 19. század első felére koncentráló, gazdag ismeretanyaggal rendelkező kötet, ami mégis képes széles közönséget megszólítani. Remekül használható az oktatásban is – elsősorban középiskolákban -, vonzó külső megjelenése, átlátható szerkezete pedig a tanárok mellett a diákok számára is csábító lehet. Az irodalmi érdekességek kedvelői is bátran forgathatják, mivel a közkeletű témákon túl, sok új, kevésbé népszerű vagy ismert kérdést is felvetődik.
