Keménykalap és kettős kereszt – Chaplin diktátora a Vígszínházban

Óriási sikerrel mutatta be a Vígszínház Charlie Chaplin legnagyobb hatású művét, A diktátort Eszenyi Enikő rendezésében. A Vígszínház tájékoztatója szerint a Chaplin család Magyarországon elsőként Eszenyi Enikőnek engedélyezte a mű színpadra állítását. A színpadi változat Vecsei H. Miklós, Vörös Róbert és Eszenyi Enikő alkotása. A főszerepben ifj. Vidnyánszky Attilát láthatjuk.

A diktátor Chaplin egyik legnagyobb hatású alkotása, állásfoglalás az emberi értékek mellett  és az önkényuralom ellen a komikum  eszközével. Eszenyi Enikő rendezése amellett, hogy követi az eredeti történetet, aktualizálja is azt, és tiszteleg Chaplin munkássága előtt.

A diktátor két ember külseje közötti meglepő hasonlóságra, és az ebből fakadó félreértések okozta helyzetkomikumra épít. Így a történet két szálon fut, két főhőssel, hogy a végén a sorsok találkozzanak és összegabalyodjanak.  Az eredeti műben  a kettős karaktert Chaplin játszotta, aki jellegzetes mozdulataival és mimikájával érzékeltette a két hős merőben eltérő jellemét. Habár a nevek fiktívek, az utalások egyértelműek a náci Németországra, Ausztriára, Hitlerre és Mussolinire.

A történet első felében megismerjük egy zsidó borbély történetét, aki az első világháború idején pilótaként a gépével balesetet szenved, lezuhan, és hosszú időre kómába esik, de sikeresen megmenti egy Schultz nevű tiszt életét.  A történet második fele hosszú évekkel később folytatódik, ahol a kitalált ország, Tománia diktátora, Hynkel éppen egy másik ország, Osterlich elfoglalására készül, de ugyan ezt tervezi Baktéria diktátora, Napaloni is.  A pilóta felébred a kómából, visszatérne eredeti szakmájához, de csupán elveszetten bolyong a számára ismeretlen új világban, ahol a zsidókat gettóba zárták, és folyamatos megfélemlítésnek és zaklatásnak vannak kitéve.

Eszenyi Enikő darabjában a Borbély és Hynkel kettős szerepét ifj. Vidnyánszky Attila alakítja. A fiatal színész egészen lenyűgöző teljesítményt nyújt. Jelmeze, mozdulatai, mimikája, egész megjelenése Chaplint idézi. A mozdulatai sokszor a némafilmes világból merítenek, nem egyszer egészen akrobatikus ügyességet és felkészültséget igényelve. A két karakter, a Borbély és Hynkel jellemét gyönyörűen különíti el. A Borbély karakterét végig körüllengi valami csendes szomorúság, költőiség, az ő megformálása idézi leginkább Chaplint. Hynkel megformálásánál sokkal jobban épít a szóbeliségre. A mozdulatok gyorsabbak, idegesebbek, nem olyan lágyak, mint a Borbélynál. Mint ahogyan Chaplin is, ifj. Vidnyánszky Attila is Hynkel alakításánál erőteljesen él Hitler jellegzetes gesztuskultúrájával, azokat nagyítja fel, és parodizálja ki. Emellett azonban érezhető az is, hogy ifj. Vidnyánszky Attila Hynklere nem csupán Hitler karikatúrája, hanem a világ minden diktátoráé, akik a hatalomtól megittasodva törnek világuralomra, miközben a saját nemzetüket is elnyomják, önmagukat népük megmentőjének kiáltva ki hamis ellenségképet generálnak, hogy a nép figyelmét a valós problémákról eltereljék.

Habár a főszerepeket játszó ifj. Vidnyánszky Attila játéka beragyogta a színpadot, így nehéz volt mellette kitűnni, a darab többi szereplője is remek teljesítményt nyújtott. Wunderlich József meggyőző volt a náci elvekkel végül szembeforduló Schultz hadnagy szerepében, és hitelesen formálta meg a hol hősies, hol pedig gyáva, kissé pozőr tisztet.  Hajduk Károly és Gados Béla remekül alakították Herr Spejz és Herr Hering szerepét, miközben kihasználták a jellemkomikum szinte minden eszközét.  Ugyan is remekül sikerült kihasználnia Király Dánielnek is a paródia eszközeit Napaloni megformálásához. Szilágyi Csenge pedig rendkívül bájos volt a tüzes, tiszta szívű és bátor Hanna szerepében.

A remek színészi teljesítmény mellett a színpad látványvilága és a jelmezek is lenyűgözőre sikerültek. A díszletezés és a látvány nagyban épített a náci Németország jelképtárára, parodizálva azt, és ehhez a mai internetes kultúra ikonkészletéből is merített.

Habár a darab nagyrészt a náci Németországot, a zsidóüldözést és az Anschlusst idézi meg, de egyes utalásaiban, kiszólásaiban  általánosabb érvényűen, a diktatúrák örökérvényű sajátosságaira is figyelmeztet, sőt, a jelenséget aktualizálja, a hatalmi önkény aktuális jeleire, a jelen problémáira  is reflektál, figyelmeztet.  Bár egyes esetekben túlságosan is erősnek éreztem az aktuálpolitikai utalásokat, mégis úgy gondolom, hogy a darab a jelenre nézve is fontos üzenetet hordoz és a legfontosabb emberi értékek és alapvetések mellett foglal állást. Az előadás végszavában ifj. Vidnyánszky Attila ezeket a humanista értékeket fogalmazta meg gyönyörűen, és míg a szavak elhangzottak, a közönség néma csöndben, lélegzetvisszafojtva figyelt, aztán pedig felzengett a vastaps.

Színlap:

Hynkel/Borbély: ifj. Vidnyánszky Attila
Schultz hadnagy: Wunderlich József
Herr Spejz: Hajduk Károly
Herr Hering: Gados Béla
Hanna: Szilágyi Csenge
Tudósító: Ember Márk
Grűber úr: Lukács Sándor
Grűberné: Igó Éva
Napaloni: Király Dániel
Napaloniné/Schumacherné: Hullan Zsuzsa
Kalapos úr/Pincér/Sovány járőr/Trombitás: Zoltán Áron
Spook/Wagner/Parancsnok/Kibitzen: Gyöngyösi Zoltán
Titkosügynöknő: Waskovics Andrea
Hilda: Réti Nóra e.h.
Szatóc: sViszt Attila
K. kapitány/Magas járőr: Ertl Zsombor e.h.
Angol katona/Járőr: Reider Péter e.h.
Anna: Rudolf Szonja e.h.
Nővér: Márkus Luca e.h.
Ápolónő: Antóci Dorottya e.h.
Közreműködik: ÁNOSI GÁBOR, BÁLINT BARNA, BÁRSONY SZANDRA, FORRÁS ADÉL, KOLOZSVÁRI ÁDÁM, KÓBOR BALÁZS, KURUCZ ÁDÁM, TÓTH BRIGITTA, TÓTH MÁTÉ, SAFRANKA-PETI ZSÓFIA, VIOLA PÉTER, VITÁRIUS ORSOLYA

Zenészek: HLASZNY ÁDÁM, HOSSZÚ KRISTÓF, GELLÉRT-ROBINIK PÉTER, KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA, KURUCZ LEVENTE, MESTER DÁVID, RÓNAI GÁBOR, TÓTH PÉTER, STANDOVÁR MÁTYÁS

Reptetés technika: MIHÁLY GÁBOR
Pirotechnika: TÖRÖK FERENC
Artista oktatók: KŐMŰVES TIBOR és VINCZE TÜNDE
Mozgásmester: RUJSZ EDIT
Verekedés: BALÁZS LÁSZLÓ
Jelmez kivitelező: HORVÁTH KATALIN

Súgó: MÉSZÁROS CSILLA
Ügyelő: BALÁZS LÁSZLÓ, SCHMIDT RÓBERT, WIESMEYER ERIK
A rendező munkatársai: CSEPLYE DÁNIEL, EFSTRATIADU ZOÉ, PATKÓS GERGŐ

Szcenika: JUHÁSZ ZOLTÁN
Világítás: CSONTOS BALÁZS
Zeneszerző: KOVÁCS ADRIÁN
Zenei vezető: MESTER DÁVID
Díszlet: ANTAL CSABA
Jelmez: PUSZTAI JUDIT
Koreográfia: BÓBIS LÁSZLÓ
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT

Rendező: ESZENYI ENIKŐ