Kétszer másfél óra nevetőizom-tréning a Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház 2016. április 23-án egész napos családi programmal ünnepli Janikovszky Éva 90. születésnapját. Ennek záróakkordja az esti képzeletszínházi előadás, A lemez két újabb oldala, amelyet Horváth Lili, Elek Ferenc, Láng Annamária és Nagy Viktor ad elő. Villáminterjú Tollár Mónikával, az előadás rendezőjével.

Janikovszky Évára elsősorban olyan szerzőként gondolunk, aki gyermekek számára alkotott örök érvényű történeteket (meséket, regényeket). Előadásotokat viszont felnőtteknek terveztétek. Miért?

Az írónő könyvei közül a gyermekeknek szóló írásai messze népszerűbbek a felnőttek számára készült műveinél. Az általam rendezett színházi előadás alapját is épp egy ilyen kevésbé közismert alkotása adja, „A lemez két oldala” című monológgyűjtemény. A felnőtt élet mindennapi helyzeteit, problémáit, konfliktusait bemutató szövegsorozat egyértelműen színpadra termett, remek színházi alapanyag. Janikovszky annyira mai, annyira igaz, tele humorral, öniróniával, élettel…! Az írónő jellegzetes, fanyar stílusában megfogalmazott karakter-történetek a legtipikusabb (s egyben legmulatságosabb) hétköznapi embertípusokat mutatja be. Ezeknek a „lemezeknek” mindig két oldala van és a másik oldalon mindig más a szöveg – miközben az előadó ugyanaz!

Az előadásnak már a címe is izgalmas. Mire utal A lemez két újabb oldala?

Biztos mindenkinek ismerős, ha a saját véleménye nagyon eltér a saját – adott esetben fél órával ezelőtti – véleményétől, csak mert közben egy másik szerepbe került, és már nem az anyukáját kell győzködnie ugyanarról, hanem a gyerekét. „A lemez két oldala” minden esetben egy-egy tipikus, hétköznapi szituáció két nézetét meséli el az adott szereplő nézőpontjából. Persze ezeknek a „lemeznek” nem csupán két oldala van, hanem végtelenül sok… Gyakran hallgatott, örökzöldeknek is beillő lemezek ezek – amelyek sosem járnak le! Janikovszky Éva kiváló emberismerő és megfigyelő; megengedő humora azonban sosem fedi el, hogy ezek a „lemezek”, ezek szereplők bizony mi magunk vagyunk…!

Milyen szempontok szerint választottad a négy színészt (Horváth Lili és Láng Annamária, Elek Ferenc és Nagy Viktor) az előadásodhoz?

Mivel ennek a produkciónak az alapja a dinamika, a ritmus, számomra különösen fontos volt az olyan színészek felkérése, kiválasztása, akik remekül tudnak párban dolgozni. Nagyon szeretem Láng Annamari finomságát  Horváth Lili temperamentumosságával, vagy éppen Elek Ferenc robbanékonyságát Nagy Viktor mélységeivel keverni. Hatalmas kihívás és persze hatalmas öröm, hogy a négy remek színész ilyen hihetetlenül életszerűen tolmácsolja ezeket az – eredetileg prózai – Janikovszky-írásokat!

Mire számítson, aki eljön erre az előadásra?

Abszolút szórakoztató színházra, kétszer másfél óra nevetőizom-tréningre! Néha nagyon nehéz nevetni az írónő által bemutatott helyzeteken, de egy sötét nézőtéren simán lehet úgy csinálni, mintha ez nem rólunk szólna, hanem másokról. Az előadás gyorsan magával ragadja az embert, az elragadtatottság állapotában viszont nehéz színlelni, így a nevetés feloldja azokat a gátlásokat, amik ezekben a helyzetekben rakódnak ránk. A problémáinkkal itt úgy tudunk szembenézni, hogy közben sírva röhöghetünk magunkon. Ez Janikovszky Éva receptje az élet nagy kérdéseinek kezelésére!

A szöveg forrása: Pesti Magyar Színház

Fotó: Szabó Ágnes (http://www.agiszabo.hu)