Február 8-i sajtótájékoztatóján az Athenaeum Kiadó bejelentette, hogy 2018-tól a kiadó új korszakába lép, nem egyszerűen könyveket ad ki, hanem megkezdi pszichohistóriája fejlesztését, azaz kezdetét veszi a Ψ(pszí)-korszakuk, és ehhez az újításhoz igazodva új szerzőkkel is gazdagodott a kiadó. Immár az Athenaeumhnál jelenik meg Vámos Miklós, Krekó Péter és Finy Petra új könyve is.
Azonban mit is jelent ez? Az Athenaeum Kiadó szerint ma már máshonnan kell közelítenünk a kultúrához, az új világ ugyanis új megközelítést kíván. 2018-tól a kiadó tevékenységét nem termékek létrehozása, nem márkák építése, nem egyedi művek marketingje vezeti, hanem olyan, egymással is párbeszédbe lépő, a világnak egy teljes képét építő tartalmak láncolatát kínálja, amelyek közösen egy új minőséget hoznak létre. Ehhez pedig az Ünnepi Könyvhétre egy webes alkalmazást is létrehoznak, amivel a kiadó célja, hogy megmutassa az összefüggéseket az olvasóknak a könyvek között, rávilágítson a kapcsolódási pontokra, és ezzel segítse a könyvek közötti összhang, párbeszéd felismerését.
Ezt a fajta narratívát, azaz elbeszélésmódot Erik Homburger Erikson német pszichológus munkássága nyomán és Isaac Asimov halhatatlan felismerései előtt tisztelegve nevezték el pszichohistóriának. Az új irány jelszavai pedig: hagyomány, szellem, romantika. Erre építve három olyan új szerzővel indítja új sorozatát a kiadó, akikben ötvöződni látja e hármas fogalmi bázist.
Így az Athenaeumnál folytatja munkásságát a kortárs magyar szépirodalom egyik kiemelkedő alakja, Vámos Miklós. A XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából megjelenő Töredelmes vallomás egy kisprózagyűjtemény, amelynek rövid (és a könyvben haladva egyre rövidebb) történeteit a kognitív disszonancia redukciója és a szekunder szégyen dinamizálja. A történetek elbeszélője életének legkínosabb, legszégyenteljesebb jeleneteit, élményeit, emlékeit idézi fel. Vámos Miklós, a decens, realista író szinte maga a pszichohistória, miközben kisprózái olvashatók humoros anekdoták füzéreként is.
A pszichohistória-sorozatot erősíti Krekó Péter egyetemi oktató, a Political Capital ügyvezetője korunk egyik vezető társadalomkutató influencere is. Tömegparanoia: Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című, a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából megjelenő munkája egy igazi, brit típusú ismeretterjesztő könyv, amely jelenkori társadalmunk egyik legnagyobb kihívásáról, a valóság mint bizonyosság elveszítéséről, annak okairól és mechanizmusáról szól. A kutatások azt mutatják, hogy egyes összeesküvés-elméletekben (Nagy-Britanniában Diana hercegnő meggyilkolása, az Egyesült Államokban az ikertornyok kormány általi felrobbantása, Magyarországon a nyugat „gyarmatosító” szándékai) olyannyira elterjedtek lehetnek, hogy a társadalom fele-egyharmada hisz bennük. Milyen társadalmi reflexek hívják életre, és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Mi a különbség az álhír és a dezinformáció között? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az ún. „igazságon túli” politikai kommunikációs gyakorlat? Lehet társadalmi szinten védekezni az agymosás ellen? Milyen jelekről ismerhetjük fel, hogy éppen egy politikai irányítású médiagépezet hatása alatt állunk? Ezekre a kérdésekre keres választ a kutató.
A közelmúltban a Líra Kiadói Csoport szerzői közösségéhez csatlakozott Finy Petra domesztikus prózája, az Akkor is az elárultság és az elhagyatottság krízisélményeit, a tolerancia, a humánum megjelenési formáit, az életküzdelmek családi feldolgozását tematizálja, a Madárasszony után ismét egy nehéz női sors érzékeny, színekben gazdag ábrázolásával. A történet középpontjában Salamon Sára tanárnő áll, aki nemsokára negyvenéves lesz. Két gyermeket nevel, szereti a munkáját, és úgy hiszi, a házasságával is minden a legnagyobb rendben. Egyik reggel a férje mindenféle magyarázat nélkül fogja a bőröndjét, és elköltözik. Az új barátnőjéhez. Kire számíthat ebben a helyzetben Sára? A túlérzékeny anyjára, aki kerüli őt? Két koraérett, kicsit furcsa gyermekére? Három barátjára, akik egyben a kollégái is, ráadásul az egyikükkel több mint sajátos a viszonya? Esetleg a mogorva szomszédra, aki már többször fel akarta jelenteni hangoskodó gyermekei és a lépcsőházban lévő rendetlenség miatt? Netán egy beteg, kómában fekvő férfira, akivel még soha nem beszélt, viszont rendszeresen bejár hozzá a kórházba felolvasni?
Forrás: sajtóanyag