Chino 
Ismerheted Jean Reno-t, de csak a hard-core fanok tudják, hogy idestova egy hónapja már a 72. gyertyáját fújta el születésnapi tortáján. Volt katona, utazó színész, és ez még csak a valóság. Nehéz eldönteni, hogy vásznon életre keltett karakterei, vagy a valódi élete izgalmasabb.
Az igazi áttörés a színész karrierjében, az 1983-ban jött el: ekkor hozta először össze a sors Luc Bessonnal az Élethalálharc (Le dernier combat, 1983) című fekete-fehér sci-fiben, s ebből a házasságból ezután számos nagysikerű film született. Ennek a viszonynak köszönhető az e heti kötelező a film, a Leon, a profi (Léon,1994), amely nemcsak Jean Reno, de az egész filmtörténelem egyik legkultikusabb darabja. Az érzelmileg és kissé szellemileg is sérült profi bérgyilkos, valamint a mindössze 12 éves árva kislány története az 1990-ben bemutatott Nikita (Nikita,1990) egyfajta folytatása, kibontakoztatása. Habár szó szoros értelemben vett, közvetlen kapcsolat nincs közöttük, az inspirációt Besson a Reno alakította Victor karakteréből merítette.
A Léon, a profi egyik legerősebb, ugyanakkor paradox módon leggyengébb aspektusa magában a cselekményben rejlik. A gyengeség, mint jellemző a puritán egyszerűségben keresendő. Annak ellenére, hogy teljesen egyedi, nincsenek csavarok, krimikre jellemző nem várt fordulatok, nem a történet görgeti a filmet. Ugyanakkor ez a sallangmentesség engedi, hogy a film esszenciája kibontakozhasson, minél nagyobb teret kaphassanak a színészek.
Leon egy vérprofi bérgyilkos, összes „megbízását” tökéletesen teljesíti. Habár a film központi, legfontosabb karaktere, kezdetben mindössze annyit sikerül megtudnunk róla, hogy egy hivatásos „szakember”, aki ugyanakkor magányos, kerüli az emberi kapcsolatokat. Mikor a szomszédban lakó kislánynak szeme láttára a családját korrupt rendőrök meggyilkolják, beengedi lakásába s ezzel megmenti az életét. Ekkor kezd kirajzolódni karaktere, érzelmei, még azon is sokáig vívódik, hogy a sírva könyörgő Mathilda előtt kinyissa-e az ajtaját. A tragédia után a lány ösztönösen a férfihoz menekül és eléri, hogy Léon kitanítsa őt bérgyilkosnak, hogy megbosszulhassa családját. Kezdetben csupán mentora, lakó -és üzlettásra, majd lassan gyengéd érzelmeket kezd táplálni a férfi iránt. Sokan azt hihetnék, hogy egy undorító, perverz viszony alakul ki két hihetetlenül sérült ember között, de erről szó sincs.
Ez az a pont, ahol hatalmasat bukhatott volna a film. Ugyan végig pengeélen táncol, de Reno-Léon valamint Natalie Portman szülei is kényesen ügyeltek, hogy a határokat semmiképp sem lépjék át. Ennek ellenére egy megvágott verzió került a moziba, de ha őszinték akarunk lenni manapság ilyen formában a Léon, a profi nem készülhetett volna el hiába mellőz mindennemű vizuális szexualitást. A film ennek kapcsán felvet egy komoly dilemmát, amit a maga sajátságos stílusában meg is válaszol. Minden korosztály számára megmutatja, milyen szoros, illetve mély lehet egy idősebb férfi és egy kamaszlány közötti kapcsolat, ha a képletből eltávolítjuk a szexualitást. A körkülönbséget akár egyfajta metaforaként is felfoghatjuk, hisz legbelül legalább akkora szakadék van kettejük között.
Hiába a kiváló ötletfelvetés, amely köré egy zseniális produkciót építettek fel, a kult-státuszt a Léon, a profi nem érhette volna el a színészi teljesítmények nélkül. Luc Besson kezdettől fogva Jean Renora szabta a karaktert. A mindössze 13 éves Natalie Portman első nagyjátékfilmjében már olyan éretten és ellenállhatatlanul alakít, mintha sokéves tapasztalat állna mögötte. Érezni, hogy „megértette” Mathildát, nemcsak eljátszotta, képes volt ténylegesen belebújni a bőrébe. A filmbeli triumvirátus harmadik tagja, a korrupt és szadista rendőr is megér egy misét. Véleményem szerint Gary Oldman karrierjének legkiválóbb alakítását nyújtotta Mathilda családjának gyilkosaként. Luc Besson zseniális érzékkel szabad kezet adott művészeinek. Minden további nélkül improvizálhattak, sokszor nemcsak színészek, hanem valódi szereplők is voltak. Ezt még inkább kiemelte, hogy az összes karakternek csupán a vezetéknevét vagy a keresztnevét tudtuk. Ebből a „szabadságból” pedig Oldman karaktere profitált a legtöbbet.
Miért kötelező megnézni? Mert a Léon, a profi az akció, krimi és dráma műfajain keresztül egyaránt páratlanul mutatja be különböző jellemek egymáshoz való viszonyát s fejlődését, a gyermeki dac, a törődés és szeretet köntösébe csomagolva.
