Ha naponta használjátok a Google-t, akkor bizonyára ti is felfedeztétek május 3-án azt az igazán különleges, 360 fokos animációt, amellyel „mindenki keresője” a filmtörténet egyik legnagyobb úttörője, Georges Méliès előtt tisztelgett. Hogy miért épp május 3-án, mikor az alkotó 1861. december 8-án született? Nos, azért, mert 1912-ben ezen a napon mutatták be Az Északi-sark meghódítása (La conquête du pôle, 1912) című filmjét, melyet a legfontosabb mesterműveként tartanak számon. Kézenfekvő lenne hát ezt ajánlanom, én azonban az Utazás a Holdba (Le Voyage dans la Lune, 1902) című munkájáról mesélek nektek – nemcsak azért, mert ez volt 1902 leghíresebb filmje, továbbá az első sci-fi (egyébként regényadaptáció is), hanem azért is, mert ez volt az a kötelező filmem, amelyet egyetemistaként vagy tucatszor megnéztem. Igen-igen, ennek oka az, hogy annyira jó.
Georges Méliès francia bűvész, filmrendező, színész, producer, forgatókönyvíró, operatőr a film történetének egyik legelső és legfontosabb alakja volt. Éppen a Lumière-fivéreket követte a sorban, ám ő, a kinematográf (a Lumière-fivérek által 1895-ben feltalált szerkezet, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre – a szerk.) feltalálóitól eltérően, akik mindenki által ismert „utcai”, hétköznapi jeleneteket rögzítettek, mindig műteremben forgatott, filmjei pedig „olyan fantasztikus eseményeket jelenítettek meg, amelyek a való életben nem történhettek volna meg”. Tehetségét jól mutatja, hogy már tízévesen bábszínházat épített kartonból, tinédzserkorában pedig marionetteket készített. A színház és a bűvészet mindig is vonzotta, és bár kezdetben a családi vállalkozásban, egy csizmagyárban dolgozott, hamar elsajátította a bűvészet mesterségét és elkezdett kizárólag ezzel foglalkozni, majd később vásárolt magának egy színházat is.
Aztán egy párizsi vurstliban megnézte A vonat érkezése című filmet, mely igencsak megihlette, ám hiába ágált, Auguste és Louis Lumière nem voltak hajlandóak eladni neki egy kinematográfot, ezért kénytelen volt ő maga építeni egyet. Méliès így 1896-tól már saját filmjeit mutatta be a színházában, majd 1897-ben eladta az épületet, a pénzből pedig üvegházat építtetett – ez lett a műterme, ahol több száz filmet készített, melyek igen hamar meghozták számára a nemzetközi sikert. Minden egyes filmje „megfelel a korszak (a film korai, 1894–1907 közötti időszaka) szabványos tablóstílusának, de bővelkedik varázslatos megjelenésekben és eltűnésekben. Ezt az operatőrök által történés- vagy pillanatmegállításnak (stoptrükknek) nevezett módszerrel érte el, vagyis megállította a felvevőgépet, majd a színészt kiléptette a színről vagy beléptette a színre, aztán újraindította a kamerát, miáltal olyan hatást keltett, mintha a szereplő hirtelen eltűnt vagy éppen ott termett volna”. Méliès tehát varázslatos trükktechnikát alkalmazott filmjeiben, ám nemcsak a stoptrükk kifejezés olvadt össze a nevével: ő volt ugyanis az első, aki storyboardot, vagyis képes forgatókönyvet használt és abban is úttörő volt, hogy kitalált cselekményt vitt a vászonra.
De ha már itt tartunk, azt sem szabad elfelejteni, hogy ő készítette el a filmtörténet első tudományos-fantasztikus filmjét, az Utazás a Holdba című alkotást, mely Jules Verne Utazás a Holdba és H. G. Wells Emberek a holdban című művén alapszik. A tizennégy perc hosszúságú mozgókép egy csapat francia tudósról szól, akik elutaznak a Holdra, ám ott barátságtalan földönkívüliekkel találkoznak, ezért sietősen vissza is szállnak űrhajójukra, hogy visszatérjenek a Föld biztonságába. Az utópisztikus történet – nyilvánvalóan CGI-vel – ma is működne, Méliès viszont 1902-ben rendezte meg, ami nem kis szenzációt jelentett. Filmje elvarázsolta a közönséget, a Hold grimaszoló Méliès-arca pedig önmagában, kontextusából kiragadva is nagy hírnévre tett szert. Meggyőződésem, hogy ha a filmet (még) nem is láttátok, ezt a képet biztosan ismeritek!
Méliès több száz filmje közül az Utazás a Holdba a legismertebb, s amellett, hogy ez a filmtörténet első sci-fije, az első animációs filmek egyikének is tekinthető, hiszen készítése során a stoptrükk és a beállítások egymásra illesztése mellett animációs technikákat és speciális effektusokat is használt. Ezek után nem is mondhatok mást, csak azt: Méliès úttörő volt. Új filmkészítési elvekkel és technikákkal dolgozott, mondhatni ment a saját feje után, ezzel pedig egy olyan művészeti ág fejlődéséhez járult hozzá, melynek köszönhetően még a Holdra is eljuthatunk.
Miért kötelező megnézni? Mert az egyik első film, s egészen pontosan az első sci-fi – és megkockáztatom, az egyik legkülönlegesebb is.
Forrás: Oxford Filmenciklopédia
2 thoughts on “Kötelező filmek – Utazás a Holdba (Le Voyage dans la Lune, 1902)”