A.Judit 
Ma, azaz április 23-án, 18 órakor TISZTELET NAGYBÁNYÁNAK címmel nyílik kiállítás a legendás
Nagybányai Művésztelep egyik utolsó jelentős képviselője-hírnöke, Kozma István festőművész alkotásaiból a Semmelweis Egyetemen, a Semmelweis Szalonban.
Kozma István élete és munkássága már gyermekkora óta szorosan összefonódik Nagybányával. 1937-ben született Szatmárnémetiben, majd négy éves korában szüleivel a festővárosba költözött. Itt kezdte meg tanulmányait, majd 1963-ban a Kolozsvári Művészeti Akadémiát is elvégezte. Szellemi mesterének a nagybányai festőiskolát megteremtő Hollósy Simont tekinti, akinek a máramarosszigeti
sírjára portrédomborművet készített. Egészen 1990-ig Nagybányán élt és alkotott. Erdélyben a 60-as, 70-es években egyfajta reneszánsza volt a népművészetnek, mely hagyományos és modern tárgyak
készítésében nyilvánult meg. Kozma nevéhez fűződik a Máramarosi népi szakszövetkezet létrehozása, ahol közel 2000 db iparművészeti tárgyat (többek között népi szőnyegeket, fafaragásokat, kerámiákat, művészi üvegeket, kovácsolt vasmunkákat, domborításokat, monumentális faldekorációkat, festett bútorokat) készített. E munkálkodás nagy szerepet játszott a néprajzi ismereteinek gyarapításában.
A művészeti tevékenysége rendkívül aktívnak tekinthető, már középiskolás korában részt vett tárlatokon, akadémistaként és fiatal művészként tanáraival együtt szerepelt kiállításokon, majd minden jelentősebb csoportkiállításon, külföldi biennálékon, Németországban, Izraelben és Kanadában is kiállított. Egyéni kiállítása volt minden jelentősebb erdélyi nagyvárosban, művei rendszeresen szerepelnek a hazai árveréseken és megtalálhatók romániai, magyarországi magángyűjteményekben.
1990-ben Magyarországra költözött, jelenleg Egerben él. 2012-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
Jelen tárlatot Menyhárt László művészeti író nyitja meg, aki már korábban is foglalkozott Kozma István művészetével. Az alábbiakban Menyhárt László egy korábbi Kozma-kiállítás katalógusában közölt méltatásából olvashattok részletet:
„Én mindig nagybányai festőnek éreztem magamat – írja művészi hitvallásként Kozma. – Hollósy, a nagy tanítómester vallotta többek között, hogy ő az előremutató magyar festészet közkatonája akar lenni. Ezért munkájával jelképesen egy téglát tett abba az épületbe, mely minden tekintetben a barbizoni iskola
magas színvonalával van egy szinten, ám kifejezetten és jellegzetesen magyar módra. Nagybánya – a francia telephez hasonlóan – egyetemes szellemű iskolát képviselt, melyben bármilyen nemzet fia tanulhatott-alkothatott, így románok, zsidók, lengyelek és oroszok is. Én a harmadik és a negyedik nemzedék tagja vagyok. Szeretett tanáraim tanait igyekeztem elsajátítani, oly módon, hogy a sajátosan egyéni képi nyelvezetemmel beszéljek az általam megélt és belátott szűkebb-tágabb világról. Ezt a válogatást az életművemből azért tartom fontosnak bemutatni, hogy ezzel is hangsúlyozzam a tiszteletemet a nagy elődeimnek, akik már beírták a nevüket a művészettörténetbe.”
A Semmelweis Szalonban (Budapest, VIII. ker., Üllői út 26.) Menyhárt László megnyitó beszéde mellett bevezetőt mond dr. Pop Marcell igazgató és közreműködik Váradi László zongoraművész, aki Kodály Zoltántól az egykori Tündérországot megidéző „Marosszéki táncok” c. darabját adja elő.
A tárlat május 25-ig tekinthető meg.
Bővebb információ: www.kozmaistvan.hu
