Fráter Zsuzsanna 
Könyvklubunk legújabb tárgya az amerikai klasszikus szerzők listájáról F. Scott Fitzgerald meghatározó regénye, A nagy Gatsby (The Great Gatsby) volt. A világirodalom e jelentős alkotását filmes formában is többször feldolgozták, így mi sem hagyhattuk ki az elemzését. Valóban különleges élmény volt számunkra, erről szóló beszámolónkat olvashatjátok.
A nagy Gatsby (The Great Gatsby) F. Scott Fitzgerald 1925-ben megjelent regénye, mellyel az író elérkezett pályája csúcsára, s beírta magát a világirodalom legnagyobbjai közé. Ezzel az alkotásával forrt ki igazán művészete, s találta meg valódi hangját, vált a forma mesterévé. Itt érjük tetten az igazi Fitzgeraldot, kinek minden szava zene, képei erőteljesek és szuggesztívek, s minden mondatának súlya van.
A regény története szerint a szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe, azonban a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy dúsgazdag emberhez, Tom Buchanan-höz. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással, és az eszközökben nem válogatva vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa őt. Mindent megtesz azért, hogy felemelkedjen a lányhoz, s az ő társadalmi közegébe kerüljön. Szeszcsempészettel és egyéb homályos tevékenységekkel vagyont szerez magának, majd Long Islandra költözik, és hatalmas, pazarlóan fényes estélyeket ad azért, hogy hátha egyszer a nő is megjelenik…
A történet narrátora Nick Carraway, aki történetesen Daisy unokatestvére, és egy véletlen folytán költözik Gatsby szomszédságába. Barátságot kötnek, és Nick megismeri szomszédja történetét, majd lassan ő is a szerelmi dráma részesévé és tanújává válik.
A könyvklub megbeszélésén mindannyian megjegyeztük, hogy nagyon tetszett a regény, s mindenkit mélyen megérintett a történet. Vikit kicsit zavarta a távolságtartó, kimért stílus, nekem és Boginak ez inkább tetszett. Bence a történelmi háttérre hívta fel a figyelmünket, és kiemelte, mennyire fontos az, hogy a ’20-as évek elejének időszaka a gazdasági válság előtti nagy meggazdagodások és a nagy eszmei kiábrándulások korszaka. Az I. világháború után Amerika győztesként került ki, mégis ez a wilsoni eszmékből való kiábrándulás ideje. Az átlag amerikai polgár nem látja, merre tarthat tovább a világ, hiszen minden összeomlott, amiben eddig hittek. Amerika bezárkózik, nincs külpolitikai nyitás, izolálni próbálják magukat, s közben a vezetés az amerikai öntudatot és felsőbbrendűséget sulykolja a nép fejébe. A gazdasági élet csúcson jár, s az I. világháború alatt meggazdagodott vállalkozók uralják a piacot. Egy újgazdag elit emelkedik föl, kiknek már családi renoméja nincs, csak pénze… Ez a társadalmi tabló adja a regény hátterét, s enged rávilágítás sok problémára.
A regény hangulatát alapvetően meghatározza a gazdagok csillogó, de végtelenül üres és életunt világa. Itt minden nap egy kihívás arra, hogy valamivel agyonüssék az időt. Csak sodródnak, az emberi életeket csupán játékszernek tartva csupán arra vágynak, hogy valami izgalmat szerezzenek renyhe és unalmas napjaik egyformaságába. Ennek a világnak a tipikus képviselője Daisy, Gatsby nagy szerelme. Az elkényeztetett és sznob Daisy valójában olyan, mint egy szépséges porcelánbaba: belül teljesen üres, és értéktelen. A csinos külső mögött nincs valódi emberi érték vagy érzelem. Egy gazdag, unatkozó háziasszony, aki senkit nem szeret, még férjét vagy gyermekét sem, egyedül csakis önmagát. Gatsby még üde, csinos, fiatal lányként ismerte meg, s csupán rövid ideig udvarolt neki, míg harcba nem szólították. Így valójában nem igazán ismerhette Daisyt, s az a nő, akibe oly végzetes szerelmes volt, csak az álmaiban létezett, saját vágyai és képzelete teremtette meg. Ahogyan Nóri megfogalmazta, ez a kötődés nem a valódi Daisynek szól. Az igazi Daisy érdekből ment férjhez egy gazdag férfihoz, hogy jólétben, s megfelelő társadalmi ranggal élhessen. Amikor régi udvarlója újra megjelenik életében, akkor sem azért találkozik vele, mert újjáélednek szívében a régi érzelmek, csak egyszerűen unatkozik, s ez valami változatosságot hoz egyhangú életébe. Ráadásul férje hűtlensége bántja önérzetét, s ezért egy kis elégtételt érez. Azonban, hogy önmagát mentse, képes feláldozni az őt szerető embert minden lelkiismeret furdalás nélkül. A könyvklub tagjai kicsit eltérően ítélték meg Daisy-t. Viki eleinte sajnálta, én még egy kicsit kedveltem is, de a történet végére mind a ketten nagyon megutáltuk. Boginak viszont már az elejétől ellenszenves volt.
Daisynek egyébként pont megfelelő társa Tom Buchanan, a gazdag, faragatlan, nemtörődöm férfi, akinek nincsenek erkölcsi gátlásai, és az egész világot a saját játszóterének tartja. Tomot leginkább az autók érdeklik és a nők. Gátlástalanul csalja feleségét egy végtelenül közönséges és otromba nővel, akihez valószínűleg az vonzza, hogy annyira különbözik a saját társadalmi osztályába tartozó nőktől.
Ebbe a világba csöppen bele ártatlanul és naivan Nick Carrawey. A fiú Daisy unokatestvére, de nem tartozik a „gazdagok és szépek” világához. Fiatalon és lelkesen érkezik New Yorkba, hogy tehetségével és szorgalmával karriert csináljon. A többiekkel ellentétben dolgozó ember, aki igyekszik cselekedni, tenni valamit, aki még tud örülni az élet apró dolgainak. Nicket eleinte elbűvöli a gazdagok csillogó világa, és Gatsby-t is szerencsés és boldog embernek tartja, azonban ahogy mindjobban megismeri ezt a miliőt, annál inkább kiábrándul belőle. A végére csupán csömört és kiábrándultságot érez a felszínes és önző világból. Ő az egyetlen ember, aki akkor is Gatsby mellett marad, amikor mindenki elhagyja.
Valójában nem tartozik Jay Gatsby sem a kiváltságosok elit világához, de egy időre mégis befogadják, mivel nagyszabású és különleges estélyeivel felhívja magára a figyelmet. A kíváncsiskodók eleinte rajonganak érte, mert titokzatossága és ismeretlensége mindenkinek megmozgatja a fantáziáját. Hajmeresztő és fantasztikus történeteket mesélnek róla, s persze, ezeknek maga Gatsby is szolgáltat elég anyagot. Ami mégis kiemeli az életuntak világából, az nem csupán a származása, hanem lelki karaktere is. Mint Nickben, benne is valódi érzések laknak, s célja van az életben. Azonban az ő vágyait és céljait egyetlen dolog határoz meg: Daisy, az álomnő megszerzése. Gatsby minden cselekedetét, a meggazdagodást, a felemelkedést ez hajtja. Az amerikai álmot kergeti, s ez azt álmot számára a nő testesíti meg. Bár szeszcsempészettel és más kétes üzletekkel szerezte vagyonát, erkölcsileg mégis Buchanan-ék felett áll. Szerelme tiszta és érdek nélküli, s ezért a szerelemért mindent képes lenne feláldozni, még önmagát is.
A könyvklubbal megállapítottuk, hogy a regényben mindenki a végletek embere, egyedül Nick, a narrátor áll középen. Bogi nem szereti az ilyen szélsőséges típusú karakterek, viszont Viki és én kedveljük őket, ezért is volt számunkra rendkívül szimpatikus Jay Gatsby.
Abban mindannyian egyetértettünk, hogy mélyen megrázó volt Gatsby halála, Daisy szívtelensége, és a sok elrontott élet céltalan sodródása. Nóri megfogalmazásával itt minden kapcsolat torz és valódi kapcsolódások nélküli. A legtragikusabb mégis az, hogy a gazdagok bűnéért szegény Gatsbynek kell megbűnhődnie ártatlanul, s az igazi bűnösök, az igazán torz lelkűek élik tovább értéktelen, léha életüket. Aki ezzel a világgal kapcsolatba kerül, megégeti magát. Nicknek sem sikerül a kiváltságosok világában tett kiruccanását ép bőrrel megúsznia. Ő ártatlanságát és naivitását veszíti el, s egy keserű tapasztalattal lesz gazdagabb az emberi természetről. Az amerikai álom csupán egy csalóka illúzió.
A nagy Gatsby valóban a világirodalom egyik legszebb alkotása, nem hiába ihlette meg olyan sokszor a filmes világot is. 1925-ös megjelenése óta összesen hat feldolgozása készült. Kiemelkedik közülük a Robert Redford és Mia Farrow főszereplésével, Jack Clayton rendezésében készült 1974-es alkotás, és a legújabb, Baz Luhrman rendezte 2013-as feldolgozás Leonardo DiCaprio-val és Carey Mulligan-nel.
Összességében a könyvklub minden tagja úgy érezte, hogy nagyszerű élmény volt a regény olvasása, s mindannyiunkat mélyen elgondolkodtatok. Ezért mindenkinek ajánljuk, hogy vegye kézbe ezt a kivételes művet.
A könyvklub következő olvasmánya Philiph Roth-tól a Portnoy-kór lesz, s ezzel a regénnyel fogjuk zárni az amerikai klasszikusok témakörét és magát az évet is. Januárban pedig könyvklubunk új vizekre és új témakörök felé evez.
