OctoberAir 
Megérkezett május utolsó keddje és ezzel a Kritikus Kedd KönyvKlub újabb cikke. Ebben a hónapban Robert Merle Védett férfiak című könyvét olvastuk, amely méltó kiegészítése volt a múlt hónapi könyvünknek, amelynek cikkét innen érhetitek el. Merle könyve szintén disztópikus világba vezet el bennünket. Az eredeti könyv 1974-ben jelent meg Les hommes protégés címmel Franciaországban. A science-fiction regény igazán szatirikus hangvételű, fő témája pedig a feminizmus teljes elfajulása, ezzel pontosan ellentétbe kerül az A szolgálólány meséjével.
Robert Merle 1908-ban született Algériában és 2004-ben Franciaországban halt meg. Merle munkásságára nagy hatást gyakoroltak a világháborúk és a huszadik század összes borzalma, amelyeket első kézből tapasztalt meg. Leghíresebb könyve talán a Mesterségem a halál, amelyben egy SS-tiszt fiktív önéletrajzát olvashatjuk. Merle ismert arról, hogy megrázó témákat feszeget regényeiben. Ez alól a Védett férfiak sem képez kivételt.
A Védett férfiak az 1980-as évek Amerikájában játszódik, ahol egy betegség, az encephalitis-16 elpusztítja a nemzőképes férfiakat. A járvány borzalmas gyorsasággal terjed, de senki sem törődik igazán súlyosságával. Főhősünk, Dr. Ralph Martinelli azonnal észreveszi a veszélyt és próbálja felhívni rá a figyelmet. A társadalom nagyon gyorsan átalakul, a férfiak jelentős része kasztráltatja magát, a nők pedig átveszik az uralmat az élet legfontosabb területei felett. Hamarosan kialakul az a nézet, hogy férfinak lenni szégyenletes, a hagyományos szexuális formákat is tiltani kezdik.
A férfiak egy része védelembe kerül, amely karanténnal elrekesztett városokat jelent, ahol korlátozva van személyes szabadságuk. Dr. Martinelli is egy ilyen területre kerül, ahol dolgozik a járvány ellenszerén. A kisebb városban, Blueville-ben csupán nők, védett és kasztrált férfiak élnek. Hamarosan kiderül, hogy Martinelli életének minden területe ellenőrzés alatt áll. A doktort irányítja felesége, Anita, a blueville-i vezetés, a katonalányok és természetesen a magasabb beosztású politikusasszonyok is. Ralph hamarosan észreveszi, hogy élete csupán a nőktől függ, ezért hamarosan bekerül egy ellenállási mozgalomba, amely talán segíthet neki abban, hogy tényleg megtalálja a betegség ellenszerét. A világuralomra törő nők javának célja, hogy a férfiakat teljesen eltöröljék a térképről. Dr. Martinellinek így nincs egyszerű dolga az ellenszer kifejlesztésénél.
Abban egyetértettünk mindannyian, hogy a Védett férfiak nagyon érdekes és gondolatébresztő olvasmány volt. Kicsit soknak tartottuk benne a politikai háttér részletezését és a világ kidolgozását. Néha a cselekmény elsikkadt, hiszen annyi leírás volt a politikai történésekről. De emellett is érdekes tudott maradni a mű. Azt mindannyian észrevettük, hogy a női karakterek egybemosódtak, ráadásul igazán férfiasnak tűntek. Merle direkt vezetéknevükön szólította a nőket, amelyek még maszkulinabbá varázsolták őket. A könyvben rengeteg női karakter bukkant fel. Egy dologban hasonlítottak: mindannyian a főszereplőt akarták ágyba csalogatni, amely már néhány esetben mosolygásra késztetett bennünket. Ennek ellenére nem gondolom úgy, hogy ez a disztópia bármely férfi vágyálma lenne, hiszen ténylegesen nyomorba lettek döntve a hímneműek a könyvben. Bizonyos cselekményszálak kidolgozását hiányolta Nóri, amelyeket sokkal izgalmasabbá is lehetett volna tenni.
A könyvben a nők által vezetett világ sem volt jobb egy fokkal sem a férfiuralomnál. Véleményem szerint teljesen mindegy, hogy nők vagy férfiak vannak-e a vezető pozícióban, hiszen a személyiség számít. A műben voltak tragikus részek is, amikor a férfiak tényleg megrázó helyzetekbe kerültek. Látható volt a hátrányos megkülönböztetés és a bántalmazás, amely nagyon döbbenetes volt.
Zsuzsa szerint Merle rosszul ábrázolja a női karaktereket, abszolút férfiasnak tartja a regényt. Benne egy nagy férfi vágyálommal (hogy minden nő őt akarja) és egy hatalmas adag kasztrációs félelemmel. Ezért tipikusan férfias regénynek tartja a művet. Sokan említettük az összevetést az A szolgálólány meséjével kapcsolatban, hiszen mind a kettő az egyik nem teljes egyeduralmáról szól. Érdekes, hogy pont két ellentétes regényt sikerült egymás után választanunk. Nóri egy mondatban nagyon jól megfogalmazta a két könyv lényegét, mely szerint a „a kölcsönös szeretet és tiszteletet nem egyszerű elérni még akkor sem, ha nem démonizáljuk egyik nemet sem olyan szélsőségesen.”
Mindenkinek ajánljuk Merle regényét olvasásra, akár párban az előző olvasott könyvünkkel, hiszen tényleg nagyon érdekes szempontokat mutatnak be nekünk a nemekről, az emberiség soráról és a jövőről. Én csak annyit sajnáltam, hogy egyetlen férfi sem volt a könyvklubban, hogy a másik oldalról is megvilágítsa nekünk a regényeket. A jövő hónapban Tracey Garvis-Greaves Kötelék című könyve fog terítékre kerülni.
