A.Judit 
Október 6-án nyílt időszakos kiállítás dr. Bozóky Dezső királyi és császári sorhajóorvos felvételeiből a Kolta Galéria és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös szervezésében a Kolta Galériában. A tárlaton több, mint félszáz fotót tekinthetnek meg az érdeklődők, melyek több szempontból is figyelemre méltóak.
Dr. Bozóky Dezső királyi és császári sorhajóorvos elfeledett világutazóink egyike. A Monarchia haditengerészete szolgálatában két alkalommal jutott el keleti tájakra: 1905-ben Görögországba és Törökországba, majd 1908-ban Koreába, Kínába és Japánba hajózott. Jelen kiállítás az 1905-ös törökországi felvételekből szám szerint 56-ot mutat be. Az itt látható fotográfiák több szempontból is rendkívül izgalmasak és értékesek. Egyrészt hiteles képet kaphatunk a századforduló utáni Oszmán Birodalomról, különösképpen Konstantinápoly (ma Isztambul) városáról, épületeiről, melyek nagy része mára már elpusztult. A felvételek között számos életképet láthatunk, a korabeli emberek mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk. A dokumentarista jelleg mellett azonban fontos megemlíteni azt a művészi igényt, mellyel dr. Bozóky Dezső a felvételeket készítette; ahogyan azt Katkó Tamás fotóművész, a kiállítás kurátora a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a fotók rendkívül jól komponáltak, a technikai kivitelezés egészen rendkívüli, amiből következik, hogy alkotója bizonyára rendelkezett egyfajta tudással és gyakorlattal.
A felvételek komplexitásának újabb rétegét az utólagos színezés adja; a fotók között megkülönböztethetünk magasabb minőségű és gyengébben kivitelezett festéseket is. Dr. Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója szerint – bár konkrét forrás vagy feljegyzés nincs a keletkezésükről vagy alkotójukról – nem valószínű, hogy ezeket a munkálatokat egy személy végezte volna el.
A Bozóky-életmű feldolgozása ezzel a tárlattal korántsem zárult le, számos nyitott kérdés várja még a kutatókat. Dr. Bozóky Dezső élete és munkássága is alig dokumentált, nem tudni, milyen indíttatásból kezdett fotókat készíteni, tanulta-e valakitől a mesterséget vagy miért pont sztereó fényképezőgéppel dolgozott. Arra vonatkozóan sem tudnak ma az életművel foglalkozó kutatók választ adni, pontosan mennyi felvétel készült a 1905-ös és 1908-as utakon, hiszen az a közel 300 üveg-diapozitív, mely a Hopp Ferenc Múzeum tulajdonát képzi, feltételezhetően csupán egy része az egésznek.
A tárlaton bemutatott fotóanyag minden kétséget kizáróan páratlanul értékes anyag, melyet az életmű gondozóinak köszönhetően az utókor is megismerhet. A kiállítás november 4-ig látogatható.
Helyszín: Háló Közösségi és Kulturális Központ, Budapest, V. kerület, Semmelweis u. 4.
