Megjelent Howard Phillips Lovecraft rémmeséinek képregényadaptációja, a Lovecraft antológia első kötete! A nagyalakú, igényes kiadvány képi világa méltó a borzongás amerikai mesterének jellegzetesen groteszk, sötét hangulatához: bíborszín viharfellegek közt tör elő ősi álmából Cthulhu, s testet öltenek a halemberek Innsmouth didergő holdfénybe burkolózó utcáin.
Howard Phillips Lovecraftot – kis túlzással élve – senkinek nem kell bemutatni.
A horrorirodalom egyik legmeghatározóbb 20. századi alkotója, Cthulhu-mítosza legalább olyan nagy hatást gyakorolt a zsánerre, mint a 19. századi fikciós irodalom szörnyetegei: Frankeinstein, Drakula gróf vagy Mr. Hyde. Lovecraft szörnyszülöttje, az ősi istenek tengermélyi borzalma, Cthulhu, azonban más, mint elődei. Egy misztikus-mitikus erőt képvisel, azonban az óceánok mélyén rejtőző ismeretlen, de lehetséges, s épp ezért rémisztő rémségek százcsápú megtestesülése is egyben: a fantasy, a horror és a science-fiction boszorkányfőzete. Legnagyobb sikere talán abban rejlik, hogy a mítosz köré valóságos univerzumot épített Lovecraft, a helynevek és fantasztikus életformák olyakor szorosan, máskor csak lazán kapcsolódó, kusza lidércnyomás-világát építette fel. Az ilyen univerzumok sikere máig ható: a zsánerirodalomban és a filmiparban egyaránt a legnagyobb sikereket az ilyen történetek érik el, nem hiába működik hazánkban máig a Magyar HP Lovecraft Társaság, a Magyar Tolkien Társaság, a Magyar Star Wars Klub, stb.
Máig regények és képregények főszereplője, Neil Gaiman Smaragdzöld tanulmányától Mike Mignola Batman: A Végzet Gothambe érkezik misztikus krimijéig a papírmozi legnagyobbjainak narrációjában tűnt fel, sőt, a magyar képregényalkotók scifi- és fantasy-novelláskötete, a Képtelen történetek, másvilági mesék borítóján is találkozhatunk vele. Mindazonáltal ez az első alkalom, hogy maguk a Lovecraft-novellák nyernek képregényes kereteket, s a mítosz legjelentősebb fejezeteit, valódi horrortörténeti mérföldköveket forgathatunk papírmozi formájában.
De térjünk is rá magára a papírmozira.
Amikor az ember először vesz kezébe egy képregény-albumot, két dolog szúr szemet azonnal: a nyomdai munka és az illusztrációk minősége. A Lovecraft antológia első kötete mindkét tekintetben kellemes csalódást okozott, ugyanis végre újra egy szépen, igényesen kivitelezett kiadványt főztek a Szukits Kiadó boszorkánykonyháján. Elhagyták a Star Wars- és az Alien-sorozatokból ismert kisalakú, 24×16 centis méretet és újra egy nagyalakú, 20×29,5 centis albumot nyomtattak – ez még a Fumax és a Vad Virágok kiadványainál is méretesebb. A keménytáblás kötet illusztrált borítóját egy védőborító fedi, amin egy variáns borítókép látható, ráadásul a belső borítókat is egészoldalas illusztrációk színesítik. A fényespapírra nyomott oldalakon a méregzöld és az alkonylila legkomorabb árnyalatai dominálnak, a nyomdai kivitelezésre nem lehet panasz.
Ami az illusztrációkat illeti – semmihez sem hasonlítható, eredeti képi ábrázolásokat nyertek szeretett Lovecraft-történeteink. A Cthulhu-mítosz alapműveként irodalomtörténeti jelentőséggel bíró Cthulhu hívása képregényadaptációjának álomszerű, komor és egyben monumentális, színválasztásában egyedülálló oldalait például minden horror-kiadvány megirigyelheti.
A rajzért felelős D’Israeli, avagy Matt Brooker az egyik legnevesebb brit kiadó, a 2000 AD visszatérő művésze, életművéből kiemelkedik az Eagle-díjas Warren Elisszel (Transmetropolitan) közösen jegyzett Lazarus Churchyard, otthonosan mozog a rémtörténetek groteszk világában.
A hét Lovecraft-történetet felsorakoztató kiadványon hat neves író és hét rajzoló dolgozott, ezért a fejezetek mindegyike más-más irányból közelíti a horror amerikai mesterének senkihez sem hasonlítható fantáziavilágát, más-más vizuális értelmezéskeretekkel gazdagítva Lovecraft misztikus életművét. A szerkesztő Dan Lockwood ügyelt arra, hogy irodalmi adaptációkban edzett szerzőket vonultasson fel: ő maga íróként három történetet jegyez a kötetben, korábban Kafkától A Per és Bulgakovtól A Mester és Margarita képregényes újraértelmezésében szerzett érdemeket. A sötétség lakója illusztrátora, Shane Ivan Oakly korábban Edgar Allan Poe-tól Az Usher-ház végének képregény-változatát rajzolta, de dolgozott együtt Alan Moore-ral is a Wildstorm minisorozaton. Képi világa Mike Mignola legsötétebb rémálmait idézi, az oldalakon az árny-fény ábrázolás kontrasztja dominál. Panelvezetése dinamikája a noir krimik hangulatát idézi meg – az egyetlen hibája az, hogy túl rövid.
A Dagon festői szépségű oldalait Alice Duke jegyzi, aki korábban Poetól Az áruló szív képregényadaptációját illusztrálta. A Szín az űrből látványvilágát Mark Stafford, a londoni Képregénymúzeum rezidens rajzolója álmodta meg. Stílusjegyei sokakat zavarba ejtenek, ám provokatíve torz, karikatúraszerű rajzai az antológia köztes képnovellájaként szükségszerű színfoltot jelent a kötet hasábjain.
Az egyik legismertebb Lovecraft-történet, Az árnyék Innsmouth fölött szövegét jegyző Leah Moore és John Reppion szerzőpáros korábban a The Trial of Sherlock Holmes és a The Complete Drakula gyűjteményes köteteket szerezték. A Cthulhu hívása átdolgozásáért pedig nem más felelt, mint Ian Edginton, az Egyesült Királyság egyik legismertebb képregényírója, korábban dolgozott Star Wars, Star Trek, Predator és Terminator-köteteken.
Röviden ki kell itt emelni Galamb Zoltán, Neil Gaiman, Frank Herbert és maga Lovecraft visszatérő magyarhangjának kimagasló fordítói munkáját, amelyet a Magyar H. P. Lovecraft Társaság lektorált.
Véleményem szerint a képregényantológia méltó tisztelgés Howard Phillips Lovecraft lidércnyomásos hagyatéka előtt.