![](https://i0.wp.com/cornandsoda.com/wp/wp-content/uploads/2020/01/Yvonne_2.jpg?fit=1024%2C768&ssl=1)
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A Fészek Művészklub Színháztermében mutatta be a Maladype társulata Witold Gombrowicz Yvonne című darabját Balázs Zoltán rendezésében.
![](https://i0.wp.com/cornandsoda.com/wp/wp-content/uploads/2020/01/Yvonne_3.jpg?fit=1024%2C768)
Forrás: Maladype
Fotó: Toldy Miklós
A Maladype premier előadását Gombrowicz groteszk művét lefordító Pályi András szavaival ajánljuk:
„Hol van az a törvény, melynek lélektelen eszközként kell alávetni magam, s nem szabad emberként?” – kérdi Fülöp herceg a dráma elején. Yvonne-nal való találkozása után a trónörökös úgy érzi, fel kell lázadnia minden konvenció ellen. Szabadságvágya a társadalmi normák kötöttségein túl az ösztönök és az emberi természet korlátait is feszegeti. Eljegyzi Yvonne-t, aki így bekerül a királyi udvarba, s ettől kezdve a próbakő szerepét játssza: Yvonne-hoz fűződő kapcsolatában a történet valamennyi szereplőjének felelnie kell a Fülöp által feltett kérdésre. Yvonne néma jelenléte katalizátorként hat. Szerepe nem egyéb, mint egy színpadi séma megtestesülése. Yvonne mint drámai alak nem létezik, csak mint szerep.
![](https://i0.wp.com/cornandsoda.com/wp/wp-content/uploads/2020/01/Yvonne_2.jpg?fit=1024%2C768)
Forrás: Maladype
Fotó: Toldy Miklós
Gombrowicz hőseinek alapvető, belülről fakadó igyekezete: mindenáron megtalálni egymást. „Szükségem van az emberekre. Nem azért, hogy szót értsek velük. Csupán azért, hogy életjelt adjanak.”– írja. Hősei azonban nem értenek szót – nem képesek rá, csupán „életjelt” adnak egymásnak: így lesz az Yvonne az életről gondolkodó drámai látomás, nyelvi vegyület… Gombrowicz számára a mű befogadójának különös jelentősége van, legfőbb fórumnak tekinti: a kezdetektől fokozott érdeklődést tanúsít a narrátor és a közönsége közti sajátos kapcsolat iránt.
![](https://i1.wp.com/cornandsoda.com/wp/wp-content/uploads/2020/01/Yvonne_1.jpg?fit=1024%2C768)
Forrás: Maladype
Fotó: Toldy Miklós
Ha a modern művészet fő törekvése – mint Susan Sontag állítja -, hogy „túljusson a pszichológián”, akkor ez Gombrowiczra föltétlen érvényes, s e vonatkozásban némileg rokonítható az antiszínház képviselőivel. Mint író azokra a civilizációs sémákra hivatkozik formaként, melyek a nézők tudatában élnek: Gombrowiczot a néző tudati „megrázkódtatása” érdekli.
(Pályi András)
![](https://i0.wp.com/cornandsoda.com/wp/wp-content/uploads/2020/01/Yvonne_4.jpg?fit=1024%2C768)
Forrás: Maladype
Fotó: Toldy Miklós
WITOLD GOMBROWICZ: YVONNE
Fordította: Pályi András
SZEREPLŐK
Ignác király: Mesés Gáspár
Margit királyné: Lukács Andrea
Fülöp herceg: Jáger Simon
Kamarill: Erőss Brigitta
Izabella: Dőry Brigitta
Yvonne nagynénje: Zsenák Lilla
Innocent: Zsenák Lilla
Yvonne: XXX
![](https://i0.wp.com/cornandsoda.com/wp/wp-content/uploads/2020/01/Yvonne_5.jpg?fit=768%2C1024)
Forrás: Maladype
Rendező: Balázs Zoltán
Díszlettervező: Balázs Zoltán
Jelmeztervező: Németh Anikó
Mozdulatszobrászok: Erőss Brigitta, Jáger Simon