Március 25-én a húsvéti nyuszi egy igazi The Griffins-féle koncertet hozott a Gozsdu Manó Klubban összegyűlt közönségnek. Természetesen a buli középpontjában az együttes új száma, a Se ruha, se levegő állt, de nem maradhattak el a korábbi slágerek sem, mint például a Fel a fejjel vagy a Hangvonalak. Az este fergetegesre és pörgősre sikerült, emellett az új szerzemény, amely igazi mérföldkőnek mondható az együttes szempontjából, jól tükrözi a banda stílusának érését is. Az fiúk rajongótábora egyre csak nő, ezt mi sem mutathatná jobban, mint hogy a rajongók még akkor is fotózkodni akartak velük, amikor már a The Griffins név eredetéről faggattam Baranyai Gergőt…
C&S: Az együttes neve azonnal felkeltette a figyelmemet. Van kapcsolat a The Griffins és a Family Guy között?
Baranyai Gergő: Igen, a Family Guyból jön a név, ami egyébként közös kedvencünk. Egy vígjáték- sorozatról van szó és a zenekari közösségben is elég nagy szerepet tölt be a humor és a baromkodás. A sorozat társadalomkritikus, ahogy a mi szövegeinkben is előfordulnak ilyen jellegű gondolatok, hol több, hol kevesebb. Emellett a Family Guy egy családról, Griffinékről szól és a zenekar is olyan, mint egy család. Így lettünk Griffins.
C&S: Mesélnél egy kicsit a zenekar történetéről is?
Baranyai Gergő: A Griffins kezdete 2011 nyarára, egész pontosan augusztusára nyúlik vissza, amikor az előző zenekar, amiben játszottam, feloszlott. Még aznap felhívtam Csicsát (Gácsi István – a szerk.), a zenekar énekesét, hogy lenne-e kedve összehozni egy új együttest. Kis gondolkodás után belement és leszerveztünk egy próbát az előző zenekar basszusgitárosával. Eltoltunk pár feldolgozást, aztán sodródtunk az árral. Megtanultunk néhány dalt, ahogy minden kezdő banda, aztán áttértünk a saját számok írására. 2012 nyarán csatlakozott hozzánk Lackó, a zenekar előző rappere, akit azóta Csuvi (Németh Bence – a szerk.) váltott. Megíródott a Fel a fejjel című dal, amit egy nagyon ócska próbatermi videó felvételen mutattunk meg a zenekar akkori néhány kedvelőjének. A minőség ellenére valahogy átjött a dal, és a vártnál sokkal nagyobb sikere volt. Aztán 2012 szeptemberében jött Peti, a zenekar gitárosa, aki a játékával sokat adott az addig meglévő dalokhoz. Öt számot vettünk fel stúdióban, ez volt a Fel a fejjel EP, ami hét dallal egészült ki, 2013-ban pedig elkészült az első nagylemez. Király kis anyag lett! Bár a hangzás teljesen nyers volt, az emberek szerették és szeretik a mai napig. A hangzásbeli vízválasztó 2014 végén volt, amikor megjelent a Hangvonalak című dal, ami már sokkal modernebb hangszerelésű lett. Mára kialakult az a hangzás, amit követni fogunk, és amit igazán magunkénak érzünk. Ez a Se ruha, se levegő című frissen megjelent klipes dalunkban teljesedik ki.
Az évek során persze adtunk egy csomó koncertet is; évről-évre egyre többet, egyre jobb helyeken. Zajlik az élet a banda körül, soha nincs üresjárat. Toljuk, ahogy tudjuk, nincs megállás, imádjuk.
C&S: Mit gondoltok, mi az, amivel a leginkább ki tudtok tűnni a fiatal zenekarok közül? Van valamilyen különleges védjegyetek?
Baranyai Gergő: Szerintem az, hogy ma egy zenekar magától, saját erejéből halad, koncertezik, klipeket ad ki, és ezeket a cuccokat egyre többen nézik, önmagában egy olyan dolog, amitől kitűnünk a többi feltörekvő együttes közül. Persze ez inkább a szakmai része. A koncertek után mindig nagyon jók a visszajelzések. A közönség szemében egy energikus, pörgős banda vagyunk. Talán az átlagnál egy kicsit jobban érvényesülünk, anélkül, hogy „szétmetáloznánk” a színpadot. Alapvetően populáris stílusban nyomulunk.
C&S: Van olyan zenei példaképetek, aki segített hozzájárulni az együttes hangzásvilágának kialakításához?
Baranyai Gergő: Zeneileg is sok hatás éri a zenekart, hiszen minden egyes tag más zenei beállítottságú. Ezt a kezdetekben nem tartottuk keretek között és nagyon vegyes anyagok születtek; nem volt két hasonló dal az első EP-n, a nagylemezen, sőt még a 2014-es Legyen könnyebb EP-n se. Ez azóta változott; ma már egységesebbek a dalok és nem keverünk annyi stílust. Így sokkal felismerhetőbb a zenénk. Ahogy mondtam, a tagok zenei beállítottsága sokféle. Ez az elején hátrány volt, a már említett túlzott sokszínűség miatt, viszont mára ezt sikerült az előnyünkre fordítani. Hatan hallgatjuk végig a demokat, és hatféle zenei identitással rendelkező ember, hatféleképpen értékeli azt, de ebből csak ritkán alakulnak ki viták és nem esünk végletekbe. Nem lesz sem túl popos, sem túl rockos egy dal, mert ha egy véglet felé kezd közelegni egy szám, figyelmeztetjük egymást, hogy sok. Ez arra jó, hogy nem megyünk át sem gagyiba, sem rétegzenébe. Aki a kezdetektől hallgatja a zenénket, tapasztalja, hogy egyre jobban szólnak dalok. Egyre modernebbek és populárisabbak a Griffins számok, és megjelenésről-megjelenésre jobban vannak megírva, így ezek a kedvelők az utóbbi két-három dalnál megjegyezték, hogy „ez már nem rock ’n roll’, meg „kevés a rock”, holott egyszerűen csak fejlődik a zenekar és nem érzékelik, hogy a Griffins mindig is egy populáris zenét játszó banda volt, csak nem alkalmaztunk annyi modern eszközt anno, mint ma. Attól, hogy használunk modern elemeket és eszközöket, ez még ugyanaz a zenekar. Persze a magyar zenehallgatók szeretik felróni ezt az „ez má’ nem rock n roll” témát zenekaroknak. Bár a mi esetünkben kicsit értetlenkedve fogadjuk és megmosolyogjuk az ilyenfajta kommenteket, mert egy 3 éves zenekarról beszélünk, aki folyamatosan fejlődik és formálódik, nem egy 25 éves kőkemény rock zenekarról. Nyilván nem fogunk visszatérni a 2012-es szintre, amikor teljesen nyers hangzással operáltunk. A kérdésre válaszolva, mindenkinek vannak kedvencei, kimondott példaképem nekem személy szerint nincs. Szerintem sokféle zenét, stílust meg kell hallgatni és nyitottnak kell lenni mindenre.
C&S: Térjünk vissza egy kicsit az új klipetekhez. Mi adta az ötletet a Se ruha, se levegőhöz?
Baranyai Gergő: Az új klipet Németh Dániel ’Kobe’, az ImagiCORE csapatának egyik tagja rendezte és az alap ötletet is ő adta. Nem akartunk semmi extrát, ezt a kártyát az előző klipben a látványos drónos felvételekkel már kijátszottuk. Most a dalra szerettük volna helyezni a hangsúlyt és azt akartuk, hogy a képi világ a zenét nyomatékosítsa és a dal hangulatát megfelelően átadja. Tök klassz klip lett, nagyon jók a visszajelzések és szépen pörög YouTube-on.
C&S: Általában melyikőtök az ötletgazda a szövegek, illetve a zenék terén?
Baranyai Gergő: A dalok alapjai Petitől, a zenekar gitárosától származnak, a szöveget értelemszerűen Csuvival, a zenekar rapperével együtt írjuk. A közönség 100%-ban Griffins dallamokat hallhat a felvételeken és a koncerteken. Az új dal, a Se ruha, se levegő producere Krajczár Péter volt, aki a zeneszerzésben is segített és ő felelt a hangszerelésért. A végeredmény szerintem magáért beszél, ez az eddigi legjobban összepakolt Griffins szám, amit már egyre több rádió is játszik, aminek külön örülünk.
C&S: Közeleg a nyári fesztiválszezon, felléptek majd valamelyik bulin?
Baranyai Gergő: A tavaszt Nagykanizsán zárjuk április 22-én, de azelőtt játszunk még egyet Budapesten a Kuplungban, 15-én. Májusban egy új dallal fogunk foglalkozni, a tavasz utolsó hónapja erről fog szólni. A nyarat Zalaegerszegen, az Egerszeg Feszten nyitjuk koncertügyileg, június 12-én. A július lesz a legpörgősebb, többek között az Alterába Fesztiválon is játszunk. A hetekben fixálódik minden nyári esemény, de már az őszi szervezéseket is elkezdtük. Az összes koncertről értesülhetnek az érdeklődők a Facebook oldalunkon.
C&S: Van valamilyen „polgári” foglalkozásotok a zenélés mellett?
Persze. Nem a zenekar a fő foglalkozásunk. Tanulunk, dolgozunk, de a zene a szerelem és a bandát nagyon komolyan vesszük, igyekszünk minél jobb dalokkal kijönni az elkövetkezőkben és minél több helyen bemutatkozni a koncerteken.
Azoknak tehát, akiknek bejön az eklektikus kavalkádból kiemelkedő, saját stílusára ébredt The Griffins, nincs más tennivalója, mint szorgosan követni a fiúk Facebook oldalát és elcsípni a koncerteket.