Megvan az év egyik legjobban várt magyar könyves listája, elkészült a 2020-as Aegon Irodalmi Díj esélyeseinek shortlistje. Ami már első ránézésre is más, mint eddig: az idén tizenötödik évét ünneplő Díj megújulásának egyik fontos eleme, hogy esélyesei közt a korábbi 10 helyett 5 könyv szerepel.
További újdonság, hogy ezt az öt könyvet egy öt fős zsűri válogatta arról a hosszúlistáról, amit egy hét főből álló szakmai testület állított össze a tavalyi év hazai szépirodalmi könyvtermésének javából.
A 2020-as Aegon Irodalmi Díjra esélyes könyvek a következők:
Barnás Ferenc: Életünk végéig (Pesti Kalligram)
Csabai László: A vidék lelke (Magvető Könyvkiadó)
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb (Magvető Könyvkiadó)
Láng Zsolt: Bolyai (Jelenkor Kiadó)
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt (Magvető Könyvkiadó)
Izgalmas lista született a zsűritagok konszenzusos döntése alapján: van rajta elsőkötetes és már Aegon-díjas szerző, történelmi nagyregény, novella és vers is. Mindegyiküket szakavatott módon, ugyanakkor személyes és szenvedélyes olvasói élményeik felől ajánlják a zsűritagok.
A 2020-as Aegon Irodalmi Díj zsűritagjai:
Fáy Miklós kritikus
Lévai Balázs rendező, producer
Ott Anna irodalomszervező
Szabados Ágnes műsorvezető-szerkesztő
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész
A „költészet mindig zöldmezős beruházás is” – mondta Széchenyi Ágnes irodalomtörténész Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskötetéről, amiből kiérzi Kosztolányit, Adyt, Arany Jánost és Nemes Nagy Ágnest is. „De Nádasdy kötete azt üzeni nekünk, élj úgy, ahogy akarsz, legyél bátor az életformád kiválasztásában.” Amihez különös hitelességet ad az is, hogy a szerző – az operett világában sikeres szülei révén – maszkok, sminkek, festett díszletek, az előadóművészettel járó hamisságok között nőtt fel.
Fáy Miklós szerint „… öröm olyan könyvet olvasni, ami tudja a szabályokat és tiszteli a szabályokat”, és Csabai László A vidék lelke című kötete épp ilyen. Fáy nagyra értékeli azt a teljesítményt is, hogy az ötvenes évekről szóló szövegek valóban a kor stílusában íródtak. Hogy annak miért örül, hogy csak a szereplők hordanak gumicsizmát és ő nem, az kiderül könyvajánlójából.
„Minden sztoriról azt érzem, hogy velem is megtörtént vagy megtörténhet. Biztos azért is, mert egyidősek vagyunk a szerzővel, az én nyelvemen beszél és az én történeteimet meséli. Legnagyobb mondanivalója, hogy mekkora gát van a szüleinkkel, nagyszüleinkkel, párkapcsolatainkban zajló kommunikációban.” – Szabados Ágnes az elsőkötetes Harag Anita novelláskötetét ajánlja:
„Van benne szex is, de psszt…” – mondja Lévai Balázs Láng Zsolt nagyregényéről. És öt pontban sorolja fel, miért érdemes elolvasni a Bolyait. Modern szerkezete és olvasmányos nyelvezete mellett azért is, mert „ha egy buliban bölcsészként beszorulunk egy matematikus és egy fizikus közé a konyhában, nagyon menő a nemeuklidészi geometriával villogni”.
„Beengedett egy nagyon zárt világba, amit ezen a 400 oldalon megteremtett – nem is akartam onnan kijönni, érdekel ez a férfi, érdekel ez a sok rokon körülötte”, Ott Anna szerint ez a Barnás könyv egyik erőssége: kézen fogja az olvasót, úgy viszi végig a tizenegy tagú nagycsalád életén. Ismerős helyszíneken – a pomázi HÉV-megálló kocsmája – mozogva, ismeretlen helyzetekkel szembesít.
Az Aegon Irodalmi Díj zsűrije tavasszal ismét összeül, hogy eldöntse, az öt esélyes mű közül melyik legyen a díjazott. Az ünnepélyes sajtótájékoztató 2020. április 22-én lesz.
forrás: sajtóanyag