Erunder 
Az Álom doktor és itt most csak szigorúan a filmre gondolva inkább egy nagyon sötét fantasy lett horror elemekkel tarkítva, nem pedig fordítva. Tény, hogy inkább ennek az ellenkezőjét vártuk, mégsem panaszkodunk. Alább le is írom miért.
Már megszámolni is nehéz, hogy ez a film már hol tart a King adaptációk sorában. Amennyiben még az elkövetkezőket is hozzárakjuk, a fejünk is belesajdul a sok matekba. Szerencsére a horror nagymestere elég jókat alkot ahhoz, hogy mi ezt egyáltalán ne bánjuk.
Ezúttal a Ragyogás (a ’80-ban készített filmre gondolva) folytatása került sorra. Persze nem vagyok hülye, tudom, hogy ’97-ben is készült egy változat, valamint azt is, hogy könyvadaptációkról írok éppen, de ez a film mégis inkább a Kubrick változat befejezése. Erre utal számtalan olyan felvétel, ami kikacsint a nézőre és szinte a szánkba rágja, hogy melyik alkotásra gondoltak. (A bezúzott ajtón betekintő főhős, az ikonikus szőnyeg, a tájképek és még napestig sorolhatnám.)
Maga a történet állítólag akkor született meg az író fejében, mikor a ’90-es években egy könyvdedikáláson megkérdezték tőle, hogy mi lett a kis Danny sorsa. Válaszol akkoriban még csak egy poént lőtt el, miszerint Danny elvette a csajt A tűzgyújtóból, de komolyan agyalni is kezdett a témán.
A válasz az Álom doktorból derül ki. Danny egy lecsúszott alkesz lett. Furcsa mód önnön válságából egy sokkal keményebb szitu húzza ki. Ugyanis feltűnnek a színen a szuflaszívók. Az Igaz kötés egy ősi banda, akik mások életenergiáját, ha úgy tetszik ragyogását csapolják meg, hogy kvázi örökké éljenek. Danny megismerkedik Abrával, egy kislánnyal, akinek még a férfinál is erősebb a ragyogása. Persze a lélekszívó banda is az ő nyomába ered, így a történetben van izgalom bőven.
Itt jön az egyik első bajom a filmmel. A könyv Szántó Judit által fordított verziójában az angol „steam” szót „szuflának” írják, ami jobban leírja az anyagot, mint a pára, bár tény, hogy ez utóbbi a pontosabb fordítás. Hogy miért lovagolok ezen ennyit? Nos, tessék csak megnézni a posztert. A „redrum – murder” magyarul már nem igazán adja vissza a hatást. Nem is róhatom ezt fel igazi hibának a filmnél, hiszen csak egy apró zavaró tényező, mégis úgy vélem, hogy ezt a pár sort megérte.
A félreferdítésnél sokkal inkább zavaró az, hogy az egyébként misztikus történet darab titok sem maradt. Feloldozás lehet ez azok számára, akik morgolódva mennek ki a moziból mikor nem tudnak meg minden apró részletet, ám itt úgy érezni, hogy a kevesebb néha több lett volna.
További sajnálatos negatívum még, hogy a regényben a feszültséget oldó humor java részét a pop-kulturális utalások adták, de ezeket, valószínűleg a jogi viták elkerülése végett, nem vihették vászonra.
Az ekézésből viszont elég is ennyi, ugyanis ezen kívül minden más megadja azt, hogy egy sötét fantasyt nézhessünk végig.
Jó példa erre a fenti kép, ahol azt a jelenetet láthatjuk, ahol az Igaz kötés tagjai éppen egy gyereket kínoznak halálra, majd szívják ki belőle a lelkének minden egyes apró cseppjét.
Az áldozatot nem más játszotta, mint Jacob Tremblay. A kölök olyan hiteles alakítást nyújtott, hogy még színésztársait is lesokkolta. Majd miután csattant a csapó, felpattant, adott az apjának egy ötöst és a nasibárhoz ment falatozni.
A képek eszméletlenül felkavaróak. Mikor később egy kockányira térnek csak vissza, még akkor is beleborzongunk. A történet egésze miatt viszont még a torz, pucér szellem, a gyerekgyilkosságok, a sötét tónusú felvételek ellenére is inkább fantasynak érződik az Álom doktor.
Ezt az érzetet erősíti az a megoldás is, ahogy az elme harcokat megjelenítik. Tudom, hogy mikor ilyen témához nyúlnak a filmkészítők, sűrűn vakargatják a fejüket, ugyanis nehéz vizuálissá tenni azt, ahogy valaki az asztrál síkon kutat lelkek után, nekik ezúttal mégis sikerült úgy megoldani, hogy az ne legyen bárgyú, vagy röhej tárgya.
Összegezve az Álom doktorra ne úgy üljünk be, hogy egy vérfagyasztó horrort várunk, mert akkor csalódni fogunk. Az eredeti történetet, a néhol gyomorba vágó jeleneteket pár napig így is képtelenek leszünk elfelejtetni, így végül csak azt írhatom a filmről, hogy aki Kinget szereti, annak ez egy kötelező darab. Talán csak akkor lett volna még jobb, ha adnak nekünk a végére valamit, amin gondolkozhatunk. Mondjuk azt, hogy hány az Igaz kötéshez hasonló szörnybanda járja még a világot.
Értékelés: 70/100
IMDb: 7.6/10
Mafab: 73
