Blackphoenix 
A National Geographic sorozatában, az Elátkozott helyek atlaszában Sam Sheridan író-kalandor a világ néhány sötét, sokak által egyenesen elátkozottnak tartott helyére látogat és utána jár, hogy mi igaz a híres legendákból. Többek között meg tudhatjuk az, hogy ki volt Drakula valójában.
Bram Stoker ír szerző Drakula (Dracula) című regénye 1897-ben jelent meg, és ezzel „életre kelt” a világirodalom leghíresebb vámpírfigurája. Bár Drakula alakja az írói fantázia műve, Bram Stoker egy valós személyről, III. Vladról, másnéven „Karóbahúzó Vladról” mintázta főhősét.
III. Vlad Havasalföldi fejedelemként uralkodott a 15. században. Segesváron született 1431-ben és a mostani Bukarestben halt meg 45 évesen. Az uralkodó leginkább kegyetlen cselekedeteiről híresült el; még Hunyadi Mátyás visegrádi börtönét is megjárta. A Karóbahúzó Vlad megnevezést azért kapta, mert egy kisebb bűnért is, mint a lopás, már karóbahúzás járt az elkövetőnek. III. Vlad kedvelt kínzási módszerei közé tartozott ugyanis az élve karóba húzás és a testcsonkítás is. Vladot számos korabeli írásban Draculaként említették. A sorozat azt ismerteti, hogy a később Drakula grófként ismertté vált III. Vlad valóban rászolgált a rossz hírére? Az Elátkozott helyek sorozat epizódjában, a Karóbahúzó Vlad átkában, erre keres választ Sam Sheridan a genetika legújabb eredményeit is segítségül hívva.
A premier december 19-én, szombaton este kilenc órakor lesz látható.
Az epizódból megtudható érdekességek
Bram Stoker soha nem járt Romániában, elbeszélése egyes helyszíneit egy angliai viktoriánus üdülőhely ihlette.
Bram Stoker 1890 nyarán mindössze egy hónapot töltött az észak-angliai Whitby-ben, ám ez a négy hét meghatározónak bizonyult híres regénye megalkotása szempontjából. Bár a Drakula jelentős része Erdélyben játszódik – mely vidéket „Európa egyik legvadabb és legkevésbé ismert részeként” jellemez –, Stoker maga soha nem látogatott el Bécsnél keletebbre. Rémtörténetét egy halászfaluból lett viktoriánus üdülőhelyen kezdte el írni, s a település bájos utcácskái be is kerültek a regénybe.
Romániában az emberek kétharmada hisz a boszorkányok varázserejében.
Romániában az emberek az év bizonyos kitüntetett napjain bíborszínű ruhába öltöznek, hogy így tartsák távol maguktól a gonoszt.
III. Vlad állítólag emberek ezreit húzatta karóba élete során. A kegyetlen kivégzési forma a félelemkeltés eszköze volt a számára, mellyel nemcsak a saját népét tartotta ellenőrzés alatt, de a külső ellenségeknek is elvette a kedvét a hódítási kísérletektől.
III. Vlad a karóba húzást a külső és a belső ellenségekkel szemben egyaránt alkalmazta – 1462-ben egy csatából visszavonulva több ezer karóba húzott holttestet hagyott hátra az üldöző oszmán erők elrettentésére.
Karóbahúzó Vladot a hagyomány szerint Bukarest közelében, egy kis tó partján fejezték le az oszmánok. A sáros, növényekkel benőtt pocsolya ma a „Boszorkányok tavaként” ismert, lévén az elmúlt évszázadokban egymást követték itt a különös, megmagyarázhatatlan események.
Bukaresttől alig 20 kilométerre, a Boldu-Creteasca erdő mélyén egy apró, jelentéktelennek tűnő tó lapul. Az 5 méter széles, 200 méter hosszú, 1,5 méter mély állóvíz ránézésre semmi izgalmasat nem ígér; az a túrázó, aki nincs tisztában a történetével, valószínűleg meg sem áll mellette. És lehet, hogy ez a szerencséje, mert hosszú és sötét története van ennek a helynek, olyan kísérteties, megmagyarázhatatlan eseményekkel, melyek alapján joggal nevezik „Boszorkányok tavának” ezt a baljós erdőmélyi állóvizet.
Képek forrása: National Geographic
