Mészöly Miklós születésének századik évfordulója alkalmából Mészöly 100 című, centenáriumi előadással indította irodalmi szezonját a Várkert Irodalom Aposztróf sorozata. A január 22-i estén Mészöly Miklós élete, munkássága és Polcz Alainnel kötött 53 évnyi házassága is megelevenedett irodalmi művek, levelek, filmfeldolgozások és egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés és visszaemlékezés tükrében.
A Várkert Irodalom Aposztróf sorozatának első előadása Mészöly Miklós előtt tisztelget, aki pont 100 évvel ezelőtt, 1921. január 19-én született. Mészöly a 20. század irodalmának egyik meghatározó írója, munkássága nagy hatással volt az utána jövő írógenerációkra is.
Az előadás házigazdája, irányítója, Juhász Anna irodalmár volt, a beszélgetésen részt vett Kukorelly Endre író, Surányi András filmrendező, Rujder Vivien és Adorjáni Bálint színművészek. Az előadást leginkább a Mészölyről való diskurzus, alakjának megidézése, emlékek felelevenítése határozta meg, de a beszélgetést felolvasások, filmbejátszások, fotók is színesítették.
Az est központi alakja szinte végig Kukorelly Endre volt, aki közvetlen, szókimondó stílusával a beszélgetés meghatározójává vált. Rengeteg személyes élményt osztott meg Mészölyről, a vele való kapcsolatáról, megismerkedésükről és későbbi barátságukról. Kukorelly könnyed, anekdotázó elbeszéléseit végig öröm volt hallgatni.
Surányi András mesélt Mészöly Film című regényének megfilmesítéséről, az íróval való megismerkedéséről, és magáról a forgatásról is izgalmas történeteket idézett föl.
Rujder Vivien és Adorjáni Bálint részleteket olvasott fel a Magasiskolából és a Filmből, majd a szövegek filmreviteleiből is ízelítőt kaptunk. A Magiskolából például a híres solymászjelenetet tekinthettük meg. Surányi András beszélt a Mészöly-szövegek megfilmesítésének lehetőségeiről is.
Az est egyik legérdekesebb pontja volt, amikor Juhász Anna felvetette azt az időszerű kérdést, hogy mit jelenthet nekünk Mészöly a karantén időszakában? Mit üzenhet nekünk írásaival? Kukorelly Endre és Surányi András ekkor beszélt arról, hogy a ma jellemző gyorsolvasás helyett Mészöly szövegeinél át kell állni a lassú olvasásra, hiszen nála nem az a lényeges, hogy mi történik, hanem maga a narráció. Ezzel pedig párhuzamot vontak a jelenünkkel: a mostani időszakban az embereknek meg kell tanulniuk lelassulni, elcsendesülni, a járvány ideje megtaníthatja erre az embereket, mint ahogyan a Mészöly-szövegek is erre próbálnak tanítani.
Szóba került az is, hogy a mostani fiatalokat mely művekkel lehet leginkább Mészöly-olvasóvá tenni, Kukorelly Endre szerint a Koldustánc című kötet lehet leginkább „kapudrog” a fiataloknak.
Az előadás végén Mészöly Miklós és Polcz Alaine kapcsolatára, házasságára terelődött a szó. Rujder Vivien és Adorjáni Bálint a házaspár levelezéséből olvasott fel részleteket. Melyből a hosszú és kitartó kapcsolat hasadásaira, nehézségeire derült fény.
Kukorelly Endre nagyon őszintén és szókimondóan beszélt Mészöly házasságáról, és arról, amit ő megismerhetett a páros kapcsolatából. Méltatta Polcz Alaine kitartását, erejét, a férje melletti elköteleződését, de kifejtette véleményét Polcz Alaine írásainak minőségéről is.
Összességében a Mészöly 100 előadás remekül sikerült. A szűkös időkeret ellenére összetett képet kaptunk a hatalmas életműről, ráadásul sikerült a beszélgetést élettel telivé, színessé, sokszor pedig humorossá is tenni, melyben igen nagy szerepe volt Kukorelly Endre remek előadói stílusának.