Warez 
Rengeteg kisiskolás, de még gimnazista is küzd az önbizalomhiánnyal és idegennyelvek elsajátításával. Arról nem is beszélve hány egyetemista nem jut diplomához, mert nincs meg a megfelelő nyelvi képzettsége, vagy legalábbis az azt igazoló nyelvvizsga lapja. A győri székhelyű Hungaro-Dalton Egyesület fenntartásában működő Égig Érő Fa Kétnyelvű Családi Napközi már évek óta azon munkálkodik, hogy ezeken a nehézségeken átlendítse a kor gyermekeit, ezzel gyökerestül megváltoztatva a bölcsődés és óvodás korú nevelést. Reformról van szó? Túlzás lenne ezt állítani, de tény, hogy Magyarországon kevés két-, illetve három nyelvű oktatási intézmény található, melyek már a gyermek fejlődésének kezdetén lefektetik a kétnyelvűség alapjait. De az óvoda nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos nevelésre – például saját kertet tartanak fenn, melyet az óvodások maguk művelnek és gondoznak – és arra, hogy egymás különbözősége teljesen természetes.
„Saját tapasztalatom is bizonyítja a kisgyermekkori kétnyelvűség pozitívumait, hiszen mind a négy gyermekemet két nyelven neveltem fel – azóta mindegyik legalább még egy nyelven beszél anyanyelvi szinten – és most ebből élnek. Mindnyájan nyitottak a világra, reális önbizalommal élik életüket. Magyarként a világban bárhol jól érzik magukat, és igény esetén munkát is tudnak vállalni.” – osztotta meg velem Gömöryné Mészey Zsuzsanna, tanítónő, az alapítvány egyik vezetője. Elmondása alapján az a céljuk, hogy minél több gyermek számára, egyénre szabott fejlesztésekkel tudják átadni a nyelvek alapjait, hogy a későbbiekben anyanyelvi szinten beszéljék az adott nyelvet. Jelenleg angol, német és természetesen magyar nevelést folytatnak, főként német, osztrák és magyar anyanyelvű csöppségeken. – „Az Égig Érő Fa Kétnyelvű Montessori Óvoda is az elsők között ismerte fel a korai kétnyelvűség előnyeit. A tudományos kutatások alapján tudjuk és hisszük, sőt nemcsak a gyakorlatban, – hanem saját gyermekeim életében – is megtapasztaltuk, hogy a tökéletes, akcentus nélküli nyelvelsajátítás kisgyermekkorban, „baba korban” kezdődik.”
„A nyelvelsajátítás folyamata csakis a teljes személyiségfejlesztés részeként lehet eredményes” – tudtam meg Gömöry Dórától, fejlesztőpedagógustól, az alapítvány másik vezetőjétől – ” A Montessori módszer lehetővé teszi, hogy a gyermekek a polcról az őt érdeklő könyvet, játékot levegyék, rajzoljanak, vagy fessenek, énekeljenek, stb. Mi pedig ezeken a tevékenységeken keresztül „tanítjuk” az idegen nyelvre, úgy, hogy nemcsak verbálisan kommentáljuk, hanem mozgással, cselekvéssel, mimikával, gesztikulációval kísérjük azt; próbáljuk megértetni velük a hallottakat.” A nevelés alapjai a Montessori féle pedagógiai módszerre épül, melynek célja, hogy olyan eszközökön, játékokon keresztül neveljék a gyermeket az életre, melyek személyre szabottan, az egyén képességeihez mérten a megfelelő kihívást jelentik. Mindezt úgy, hogy a pedagógus passzív „megfigyelő” és az igazán aktív „cselekvő” az óvodás. Véleményük szerint, ma az a baj az óvodai neveléssel, hogy a pedagógus az aktívabb. Ő mondja meg mit kell csinálni, ő diktálja a cselekvés módját és tempóját is. Ez azonban nem célra vezető, főleg az „átlag” és az elmaradottabb gyermekek számára, hiszen, ha érdektelen számukra az amit rájuk akarnak erőltetni, akkor csak kényszert és szorongást éreznek. Pedig kisgyermekkorban a nevelés és tanulás folyamatát játékokon keresztül kell átadni. Fontos a játszva tanulás elve, melyet össze kell kötni a szerzett élményekkel, így a gyermek akár 3-4 éves korban is megértheti a metamorfózis fogalmát, vagy más elvont jelenséget.
A gyermekek fejlesztésének folyamatát kérdezgetve, Dóra elárulta a Montessori elvek igazi titkát. A sakkhoz hasonlította pedagógiáját, – egészen pontosan sakkpedagógiának nevezte – nevelési módszerét. Úgy véli, hogy az igazi társadalmi lénnyé nevelést már 2 éves korban el kell kezdeni, hisz ekkor a gyermek agya olyan mint a szivacs. Mindent magába szív és elraktároz. Majd a későbbi években ezek az ismeretek, mint egyfajta táptalajként szolgálva, újra előkerülnek és az akkor szerzett tapasztalatokat már párosítani tudja az új ismeretekkel. Éppen ezért a 19 fős csoportokban – a már megszerzett, idegen nyelven is elraktározódott információk – néhány évvel később óriási előnyt biztosítanak korosztályukban. „Meg vagyok győződve arról, hogy a sakk nagymértékben fejleszti a gyermekek részképességeit és segíti bizonyos részképességi zavarok kialakulásának a megelőzését. Kiválóan alkalmas az egész személyiség és a kognitív képességek átlagon felüli fejlesztésére, valamint az akaraterő edzésére.” – mesélte lelkesen, ahogy azt egy pedagógustól elvárjuk.
Dóra azt is elárulta, hogy nem csak óvodát, de családi napközit is működtetnek, ahol 20 hónapos kortól várják a gyermekeket különféle foglalkozásokra. „A sakkjátékot játékosan vezetem be – mind a családi napköziben, mind az óvodában – a gyermekek számára. Könyvemben részletesen kifejtem, hogy a 21. századi Montessori pedagógia saját eszközrendszerével milyen módon segíti elő a sakklogikai gondolkodást és az önállóság fejlesztését a 2-6 éves korú gyermekek számára.” – Beszélgetésünk végén azt is megosztotta, hogy miben jelentkeznek meg módszerének előnyei. – „Az önállóság és a felelősség vállalása már gyermekkorban ki kell hogy alakuljon a mai világban. Éppen ezért, ha a gyermek kiönti az innivalót, akkor fel kell törölnie. Ha megbántja társát, akkor bocsánatot kell kérnie. Ha vitáznak egy játékon, akkor meg kell beszélniük, el kell rendezniük egymás között. Mindezt úgy, hogy a pedagógus türelemmel és megértéssel fordul a gyerekek felé, példát mutatva magatartásával és közvetítői szerepével, mellyel elősegíti a kis közösség harmonikus működését. Arról ne is beszéljünk, hogy hány tudományos írás számol be a kétnyelvű nevelés tanulmányi és kognitív fejlesztő hatásáról.”
Nagyon magával ragadtak az elhangzottak és a látottak. Például, amikor az alig 2 éves kislány mellett guggoló pedagógus instruálta mozdulatait, és igaz, hogy 10 perc alatt, de sikerült egyedül felvennie a zokniját és cipőjét. Ez a fajta pozitív megerősítés, akaraterő edzés teszi szívóssá és magabiztossá a gyermeket. És ez a Montessori pedagógia lényege, hogy megfelelő méretű feladattal állítsuk szembe a kicsiket, hogy újra, meg újra gyakorolhassák annak megoldását. Így a jövőben mer nagyot álmodni és megtenni mindent azért, hogy azt megvalósítsa. És ők mind azért vannak, hogy gyermekeink elérjék álmaikat.
