Anon Anon 
A Motion a skót DJ immáron negyedik stúdióalbuma, mely hivatalosan 2014. október 31-én jelent meg a Fly Eye Records és a Columbia Records jóvoltából.
Amilyen borzalmas idővel indult az év utolsó hónapja, én annyira jól éreztem magam a lakásban Calvin Harris vadiúj albumát hallgatva.
Azért azt hozzáteszem, hogy az elektronikus zene gyerekkorom óta meghatározó része az életemnek, számomra a gép által alkotott ritmus, ütem, basszus és hang a minden. Ezt tudom élvezni, erre hegyeződött ki minden érzékszervem, a jó és igényes elektronikus muzsika pedig jobb, mint egy doboz fagyi. Nem mindig, de általában!
Szánom bánom, hogy hozzám csak most jutott el az album, de ami késik, nem múlik. Bátorkodtam összeszedni a gondolataimat a közel kétórás zenei orgazmusom után, és amikor már harmadjára pörgetem a lemezt a lejátszóban, az már jelent valamit.
Érdekes, hogy a legelső single már egy évvel ezelőtt kijött és szinte azonnal meghódította a zenei listákat és buliközpontokat. Az Under Controlról van szó, mely Alesso és Theo Hutchcraft (Hurts) közreműködésével készült, és amit jómagam is előszeretettel hallgatok a mai napig.
Ugye nyáron is pörögtek Harris számai, én például a siófoki éjszakában – és természetesen a budapestiben is, hát na – hallottam az unásig ismételt Summert , ami az én véleményem szerint nagyon gyenge az albumon szereplő többi trackhez képest. Vagyis inkább úgy mondanám, hogy hozza a megszokott stílust, amit az elmúlt években hallottunk, de személy szerint nekem eddig azért nem tartozott Calvin Harris a kedvenc DJ-im közé, mert nem éreztem átütő változást a zenéjében. Aztán tessék, most ez megváltozni látszik és már megvenném a következő bulijára a napijegyemet valamelyik fesztiválon!
Az Under Control és a Summer mellett a John Newman vokáljával készült Blame és az immáron a DJ-vel másodszor közreműködő – és az I need your love nótával hatalmas sikert befutott – Ellie Goulding Outside-ja is kijött már, mint single. Számomra mindkét dal újdonság, míg a Blame hozza Newman stílusát ( swing, jazz ) az elektronikus elemekkel, addig az Outside szövegvilága hangulatosan melankolikus, Ellie Goulding hangja ismét elbűvölő és tökéletes, és ami nagyon fontos ( és ezt mindjárt kifejtem még ) hogy megjelenik a HEGEDŰ!
Az egyik legszebb, legkülönlegesebb és legkifejezőbb hangszer, ami az eddigi DJ világban bizony nem volt szokványos. Több számban is hallhatóak a hegedű elemek (Love now, Ectasy), amik emelik a dalok színvonalát és hangulatát és amitől még élvezhetőbb, még pörgősebb, még jobb lesz a Motion lemez.
Látszik az albumon, hogy Calvin Harris nagyon oda akarta tenni magát, már csak a közreműködő előadók repertoárja is ezt mutatja: Gwen Stefani, HAIM, Big Sean, R3hab, Ummet Ozcan, Hurts.
Szinte egyetlen olyan dal sincs az albumon, ami ne váltana ki az emberből valamilyen érzést. Elég, ha dobog a lábad a metrón, ahogy a Slow Acid üteme a füledbe mászik, ha az esti alapozás közben az asztalon táncolva, kezedben a pohár rozéfröccsöddel üvöltöd, hogy „When I met you in the summer…” vagy csak simán eszedbe jut a rosszul működő kapcsolatod és beteszed az Outside-ot. De egy cigiszünet vagy egy 5 perces pihenő erejére pörgess az Ecstasy-ra, hogy utána újult erővel ugrálhass a Burnin’-re!
Maxon üvöltetheted akármelyik trekket, biztos vagyok benne, hogy meghatározó lehet az esti partihangulathoz. Én egész biztosan a Motion lemezt fogom a következő házibulira berakni a barátaimnak, tegyetek ti is így, legyen hát PARTY HARD – Calvin Harris módra!
Calvin Harris – Motion 9/10
Besztek: Slow Acid, Burnin, Outside, Faith
-frUnikornis-
