Fráter Zsuzsanna 
Costantino D’Orazio első regénye, a Nővérek és démonok egyrészt különleges utazás a reneszánsz születésének nyomában, másrészt pedig lélektani regény, fejlődéstörténet, ami során egy fiatal nő önmagára talál. Igazi intellektuális kaland művészettörténeti érdekességekkel és betekintéssel egy titokzatos, zárt világ mindennapjaiba. A kötet magyarul Puskár Krisztián fordításában az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
Dan Brown munkásságának köszönhetően mindmáig nagyon népszerűek a művészettörténettel vegyített nyomozós történetek, ám ha valaki Costantino D’Orazio Nővérek és démonok című regényétől is ezt várja, akkor bizony csalódni fog. A Nővérek és démonokban vannak titkok, rejtélyek, azonban senki ne várjon körömrágós izgalmakat, véres holttesteket, adrenalintól fűtött akciójeleneteket. A cím és a borító ilyen szempontból erősen megtévesztő lehet. Ám ha valaki komolyan szeretne elmerülni a reneszánsz születésének titkaiban, és szereti a lélektani regényeket, annak remek választás Costantino D’Orazio első regénye. A kötet gyönyörűen bemutatja Róma egyik különleges templomát, a Santi Quattro Coronati-bazilikát a hozzá kapcsolódó kolostorral, annak csodálatos, rejtélyes freskóival, történetével, és a reneszánsz születéséről is rengeteg új információval gazdagodhatunk. Emellett nem csupán a Santi Quattro Coronati épületegyüttesét ismerhetjük meg, hanem magának Rómának is felelevenítjük a történetét. A művészettörténeti leírások, adalékok nem nehezítik el a szöveget, a történet nem válik szárazzá, lapossá. Az információs blokkok megfelelő arányban oszlanak el, a történeti adalékok nem válnak öncélúvá, szépen beépülnek a történetbe.
A művészettörténeti szál mellett azonban a regény fő szála, a főhős Virginia, azaz Vivi története is érdekes. A történet szerint Virginia úgy érzi, élete problémáira egy zárda falai között talál csak megoldást. Megnyugvásra, elvonulásra vágyik, ezért érkezik a Santi Quattro Coronati apácaközösségébe, de múltja itt is kísérteni kezdi, miközben az apácák látszólag békés életének felszíne alól nyugtalanító részletek bukkannak elő. A kolostor számos meglepetést tartogat számára, főleg miután egy fiatal kutató érkezik a zárt világba, aki bevonja a lányt egy évszázadok óta rejtegetett titkos terem utáni nyomozásba. Vivi egyre biztosabb benne, hogy minden kérdésére itt találhat választ. Vivi életének problémái és a kolostor élete fokozatosan tárul fel előttünk. Vivinek meg kell küzdenie gyermek. és fiatalkori traumáival, le kell zárnia a múltját, ehhez azonban végig kell mennie egy lelki érési folyamaton, és ebben segítségére van az is, ahogyan egyre inkább megismeri a kolostor életét, és annak a lakóit. A kolostorban mindenkinek van múltja, előző élete, mások is hordoznak terheket, sebeket, mindenkinek meg kell küzdenie a maga démonaival. Vivi kíváncsi természet, ösztönösen kutat a titkok után, ami persze nem mindenkinek tetszik a kolostorban. Az egyre több rejtély azonban csak fokozza Vivi elszántságát, és nem nyugszik addig, amíg a kolostor és a templom fel nem fedi az összes titkát. A kutatás során azonban Vivinek önmagával is szembe kell néznie, és talán ez a legnehezebb feladat.
A történetben a titkok, mint említettem, elsősorban nem bűnügyiek, hanem lélektaniak, művészettörténetiek, mégis nagyon szépen fenntartják a figyelmet és az érdeklődést. Vivi lélektani fejlődését, felnőtté érése nagyon szép ívet ír le, Costantino D’Orazio hitelesen mutatja be a folyamatot. Emellett a mellékalakok, különösen az apácák alakja nagyon szépen kidolgozott, mindegyikük remek háttértörténetet kapott. Egyedül a fiatal kutatónak, Andreának az alakját éreztem kidolgozatlannak, halványnak, és a történetbe is túlságosan későn lép be. Az ő szála lehetett volna hangsúlyosabb a regényben, hiszen ez a vonal erősíti fel a művészettörténeti vonalat is.
Összességében a Nővérek és démonok egy érdekes, tartalmas, valódi intellektuális olvasmány, ami mindenképpen a művészettörténet iránt érdeklődőknek ajánlott. Számukra különleges kalandot jelenthet Costantino D’Orazio regénye, ami után a Santi Quattro Coronati-bazilikát a saját szemükkel is látni kell.
