Anon Anon 
Mi ma a múzeum? Unalmas mászkálgatás egy régi épületben, poros műtárgyak nézegetésével összekötve? Ugyan már! A Múzeumok Majálisa megmutatta, hogy ma a múzeumok közösségi terek, izgalmas kiállítások, amelyek nemhogy nem unalmasak, hanem eszméletlenül menők.
Idén május 20-21-én rendezték meg a Nemzeti Múzeum kertjében a Múzeumok Majálisát, ami a természetvédelem és a megújuló múzeumkert miatt a Múzeumok és Kertek elnevezést kapta. Több, mint 120 múzeum vett részt ezen a nyüzsgő, folyton megújuló rendezvényen, és rengeteg-rengeteg látogatót vonzott be ez a program. Hogy miért? Mert hihetetlen jó hangulata volt. Hogy mást ne mondjak, a nagyszínpadon olyan fellépők szórakoztatták a népet, mint a Kerekes Band vagy a Group’n’Swing. A zenei aláfestés tehát még annak is adott volt, aki csak a kertben akart sétálni, vagy megnézni az árusok portékáját. Az igazi izgalmak azonban azokat érték, akik bekukkantottak a sátrakba és elbeszélgettek a muzeológus kollégákkal, vagy akár ki is próbálták az odavitt játékokat, fegyvereket, járműveket.
Az, hogy fel lehetett ülni egy Csepelen gyártott Pannónia motorra, csupán a kezdet volt azok közül, amiket kipróbálhattam a vasárnapi program keretén belül. Középkori harcosnak lehetett felöltözni, várháborúk időszakában készült kardokat és puskákat (műtárgymásolatokat) lehetett kézbe venni az Egri Vármúzeum jóvoltából, vagy akár móringlevelet – újkori házassági szerződést – is készíthettünk. Kicsik és nagyok egyaránt megtalálták az őket érdeklő programokat, legyen az konferencia előadás vagy kézműveskedés a múzeumpedagógusokkal. Én a legjobban a koncertek és a móringlevél írása mellett a beszélgetéseket élveztem, ahol ki lehetett kérdezni a történész és muzeológus szakma színe-javát, hogy hogyan is készülnek erre a programra, mit gondolnak, mi ma egy múzeum feladata, milyen kihívásokkal találkoznak. A válasz leginkább az volt, amit személyesen is tapasztaltam: ezeknek az embereknek a lelkesedése viszi előre a múzeumokat, tartja fent ezt a szintet, és válik évről évre egyre érdekesebbé, izgalmasabbá ez a közeg.
Magyarországon a múzeumügy összeforrt az önálló polgári elvek, függetlenségi eszmék és a szabad gondolkodás létrejöttével. A Magyar Nemzeti Múzeumot még gróf Széchényi Ferenc alapította, aki a magyar reformgondolkodás egyik nagy előfutára volt, majd az ország első vidéki múzeumát, a Soproni Múzeumot pont 150 éve, 1867-ben a kiegyezés évében alapították.(ennek kapcsán hamarosan várható újabb cikk). Több, mint száézö9tven éves hagyománya van tehát a múzeumügynek nálunk, ezért igen régi és értékes kiállításokkal is rendelkezünk, de éppen ezért hajlamosak vagyunk a kiállításokat is régi, unott dolgok kiállításának tekinteni, holott ma már igen izgalmas, interaktív és kreatív kiállításokkal találkozhatunk.
Ünnepélyes keretek között átadták az Év kiállítása és az Év múzeuma díjakat is. Előbbit a Háromszázezer magas Cé – Simándy 100. című kiállítás nyerte el, amit a Színháztörténeti Múzeum és Intézet alkotott – valóban, egy egészen különleges hangulatú, kreatív ötletektől hemzsegő attrakció lett. Az Év múzeuma-díjat a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum nyerte el – szintén megérdemelten.
Felejtsük el a poros múzeumokról alkotott képet! Menjünk be, éljük át a történelmet! Szerencsére egyre több interaktivitás van a múzeumokban és a kiállításokban, ezzel is részesei lehetünk a történelmünknek, és könnyebb formában ismerkedhetünk meg a múltunk egyes szeleteivel.
