Fráter Zsuzsanna 
Forrás: Corvina Kiadó
Nyáry Krisztián legújabb kötete, az Általad nyert szép hazát, ahogyan az alcíme is sejteti – A Himnusz és a himnuszok kalandos élete – az egyik legfontosabb nemzeti szimbólumunknak, a Himnusznak a születését, megzenésítését, hivatalos nemzeti himnusszá válásának kalandokkal és véletlenekkel teli útját meséli el. A kötet a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg 2020-ban.
Nyáry Krisztián legújabb kötetében most nem különleges emberek életéről mesél, hanem Kölcsey Himnuszának és más himnuszok különleges, kalandos történetét beszéli el. Első hallásra talán nem tűnik túlságosan izgalmasnak a téma, száraz, iskolai tananyagok juthatnak róla eszünkbe, de ez csupán a látszat.
Nyáry Krisztián mesteri elbeszélő. Könnyed, közérthető, anekdotázó stílusának köszönhetően mind az akadémikus irodalmi témák, mind a tankönyvekben laposnak, érdektelennek tűnt adatok emberközelivé, izgalmassá – és ami a legfontosabb –, mindenki által érthetővé válnak. Páratlan mesélői kedve pedig a himnuszunk történetét is kifejezetten érdekfeszítő olvasmánnyá teszi.
Az Általad nyert szép hazát nem túl vastag kötet, viszont ennek ellenére mélyen és alaposan körbejárja a himnuszok témakörét. A bevezetőben beszél a műfaj eredetéről, a himnuszok típusairól, a nemzetállamok kialakulásához kapcsolódó nemzeti himnuszok igényéről. Majd megismerjük a Kölcsey Himnusza előtti különböző himnuszként funkcionáló dalokat, vallási felekezetek indulóit, a Rákóczi-indulót, a Gotterhaltét, Kisfaludy himnuszkísérletét. Majd külön fejezet tárgyalja Kölcsey Himnuszának megírását, melyben megtudjuk, milyen körülmények között és mikor írta, milyen művek lehettek rá, hatással, és kiderül, hogy a dallamát egy kanásztánctól kölcsönözte! Nyáry Krisztián hangsúlyozza, hogy Kölcsey egyáltalán nem tulajdonított saját költeményének akkora jelentőséget, mint amit most az iskolai tankönyvek tulajdonítanak neki, és az általános hiedelemmel ellentétben nem is szánta nemzeti himnusznak.
A következő fejezetekben szó esik a Szózatról, a Himnusz megzenésítésének pályázatáról, amelyből megtudhatjuk, hogy Erkel eredetileg nem is akart részt venni a pályázaton. Ezután nyomon követhetjük a Himnusz sorsát a különböző korszakokon keresztül, hogyan vált végül – sok-sok harc, himnuszalternatívák fel-felbukkanása közepette, Erkel eredeti zenéjének többszöri módosulásával – 1989. október 23-án hivatalos, törvényben rögzített nemzeti himnusszá.
A kötetet végül egy kis nagyvilági kitekintés zárja, amelyben érdekességeket tudhatunk meg azokról a himnuszokról, melyekben magyar szerzők hatásai fedezhetők fel, vagy magyar szerzők alkotásai, és megismerhetjük a magyarországi kisebbségek himnuszait, és azok születésének történetét is.
Összességében Nyáry Krisztián legújabb kötete is érdekfeszítő, informatív olvasmány, amit az irodalom iránt érdeklődőknek kifejezetten érdemes kézbe venni. Emellett azonban kifejezetten ajánlom érettségire készülőknek is, hiszen rengeteg új és hasznos információval egészíthetik ki tanulmányaikat, amelyeknek egy jó része még az irodalomtanárok között sem valószínű, hogy közismert lenne, így könnyedén lenyűgözhetik akár az érettségi bizottságot is.
