Ofélia Árnyszínháza a Radnótiban

Michael Ende nyomán írta: Kárpáti Péter
Életmese gyerekeknek árnyakkal
7-től 99 éves korig

OFÉLIA                                                                                        MARTIN MÁRTA
OFÉLIA ÁRNYÉKA                                                                   SODRÓ ELIZA
ÁRNY (és ablak)                                                                        GAZSÓ GYÖRGY
KÁLMÁNKA ÁRNYÉKA (és Kálmánka)                                FIGECZKY BENCE eh.
SZÖKÖTT ÁRNY (és Csillivilli árnyék, ajtó, tükörkép)        DÉNES VIKTOR
NAGYPAPA, RENDŐR, GONOSZ SZOMSZÉDBÁCSI,
KALAUZ, FAVÁGÓ, FRAKKOS ÚR (és fürdőszobaajtó)    Jaskó Bálint

Dramaturg: Hárs Anna, Garai Judit
Látványtervező: Mátravölgyi Ákos
Zene: Darvas Benedek
Koreográfus: Gaál Mariann
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
Asszisztens: Ari Zsófi, Széplaki Nóra

Rendező: CSATÓ KATA
Bemutató: 2016. november 13.

Ofélia a színház takarítónénije. Vagyis csak volt… mert éppen bezárják az épületet. Mielőtt Ofélia végleg búcsút venne kedves munkahelyétől, találkozik egy ottfelejtett árnyékkal, akinek nincs hová mennie, így hazaviszi magához. Még ágyat is rajzol neki a plafonra, hogy legyen hol aludnia. A városban híre megy, hogy van egy idős hölgy, aki minden kóbor árnyat befogad. Egyre több árny kopogtat be Oféliához, aki árnyékteával, árnyékcsemegével és egy gyönyörű mesével kedveskedik a lakótársaknak. A túl nagy és vidám vendégsereg zavarja a Gonosz Szomszédbácsit, így Oféliának el kell hagynia otthonát. De az árnyak nem hagyják magára, a hosszú és kalandokkal teli utazáson elkísérik. Végül megérkeznek oda, ahová mindannyian vágytak, és Ofélia is végre megpihenhet.

Michael Ende gyönyörű meséjét alapul véve Kárpáti Péter írt a Radnóti Színház felkérésére egy új, családi mesedarabot az elmúlásról, a ragaszkodásról, az elfogadásról és az igaz barátságról.

Forrás: radnotiszinhaz.hu