Eszter 
A világhírű lengyel filmrendező jelenlétében került bemutatásra a budapesti Művész moziban Pörös Géza Krzysztof Zanussi világa című könyve április közepén. A közönség a bemutatót követően a vaskos kötetet szorongatva indult útnak, ki-ki ellenkező irányba, de ugyanazzal a tudattal, hogy hamarosan sorról sorra ismerkedik meg Zanussi életútjával és életművével.
Pörös Géza munkája pont olyan színes és izgalmas, mint a lengyel rendező filmjei és élettörténete, pedig az első gondolatom az volt, hogy egy olyan sokoldalú és különleges személyiség, mint Krzysztof Zanussi, könyv formájában nehezen megragadható. A kötet első néhány oldala azonban rögvest megcáfolta az elképzelésem. A Bevezető sorok két varsói emlékkép hátoldalára című, indító fejezetben a szerző megidézi előző, szintén a világhírű rendezőről szóló írását, mely 1991-ben jelent meg, s a Leltár elkészítéséig mutatja be Zanussi munkásságát. E fejezetnek köszönhetően regényként kezdjük el olvasni a tanulmánykötetet, ami kronológiai sorrendet szem előtt tartva ismerteti a lengyel alkotó életművét és nem kevésbé izgalmas, mint egy kalandregény, hiszen a lengyel filmművészet világszerte ismert és méltán elismert személyisége igazán izgalmas életutat járt be.
A szerző először ezt az utat tárja az olvasó elé, s teszi ezt úgy, mint egy lelkes rajongó, mélységes tisztelete és csodálata az utolsó oldalig elvitathatatlan, ami tartalmassá és teljessé teszi a művet. Zanussi származásáról, gyermekkoráról és tanulmányairól is ír, s frappánsan az Einstein helyett Eizenstein címet adja a kötet e fejezetének. A második gondolatrészben már Zanussi filmjeit is elkezdi megismertetni az olvasóval – és itt most nem lehet a megismertetésnél jobb szót használni, hiszen Pörös Géza valóban beavat minket a lengyel rendező filmjeinek történetébe, világába. Részletesen ismerteti az életmű minden egyes darabját, aminek köszönhetően könyve segédanyagként is megállja a helyét egy vizsgára készülő fiatal kezében, ugyanakkor azok számára sem unalmas, akik egyszerűen csak meg szeretnének ismerkedni a lengyel alkotó olyan filmjeivel, mint például az Illumináció (Iluminacja, 1973), a Védőszínek (Barwy Ochronne, 1977), az Élet, mint nemi úton terjedő betegség (Zycie jako smiertelna choroba przenoszona droga plciowa, 2000) vagy a Persona non grata (Persona non grata, 2005). Az életmű darabjainak bemutatása során pedig még egy különlegességgel is találkozhatunk, Pörös Géza ugyanis párbeszédes formában, kiemelve idéz dialógusokat a filmbéli karakterektől – ami személyes kedvencem.
A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent kötet nyolc fejezetre tagolva ragadja meg az életmű eddigi szakaszait, részletes filmográfiát, Zanussi színházi- és operarendezéseinek jegyzékét, munkásságával kapcsolatos bibliográfiát és rengeteg fotót tartalmaz, így azt mondhatjuk, hogy a szerző az azóta is gyarapodó életművet igyekezett teljességében megragadni. Pörös Géza könyve nem regény, mégsem kevésbé letehetetlen, hiszen olvasmányos formában mutatja be a lengyel és az európai film különös és magányos állócsillagát, kinek gazdag és szerteágazó életműve már önmagában hozzájárul ahhoz, hogy a róla szóló könyv ne csak megbízható tükre legyen eddigi munkásságának, hanem arra késztesse az olvasót, hogy valahányszor félre akarja tenni a kötetet, mindig meggyőzze magát: csak még néhány oldalt!
