Erunder 
Ray Donovan ismét megszállta a képernyőket, a tőle már megszokott mélabús komorsággal és lassúsággal, ám ez egyáltalán nem válik a sorozat hátrányára. Sőt, figyelembe véve az előző évadzárót, valami ilyesmire is számítottunk.
Persze, most mindenki sárkányokról, epikus csatákról, meg White Walkerekről dumál, de nem árt, ha néha figyelmet szentelünk egy komoly drámának is néha. Mert bizony, a Ray Donovan az, még akkor is, ha időközönként pörgős akciókkal és a krimikre jellemző izgalommal tarkítják a család sanyarú sorsát.
Szóval, a történet valamivel az előző évad végét lezáró gyilkoláshullám után veszi fel a fonalat, és kontrasztban az adrenalinnövelő lövöldözéssel, ezúttal a gyász kapott teret. Ezzel nem is nagyon spoilerezek, hiszen már viszonylag az epizód elején leesik a tantusz a nézőnek. A legjobb, hogy az egész részben végig csak utalnak egy bizonyos személy eltávozására. Csupán a hiányát és a fájdalmat észleljük a karakterekben, amit ez okoz. Eleinte csak apró jeleket látunk, mint a kocsma neve, vagy Mickey miről ír forgatókönyvet, valamint egy bizonyos személy pusztán csak a visszaemlékezésekben jelenik meg. A sorozat készítői okosan bánnak az emberi érzelmekkel, és rendkívül hatásosan tudják azokat a képernyőn keresztül átadni.
A színészi játékoknak köszönhetően, amik már az első évadtól szinte tökéletesnek mondhatóak, valósággal érezni véljük a szereplők lelki fájdalmait. A történet viszont nem akad meg csak annál, hogy kiírták a sorozat egyik legidegesítőbb karakterét. A Ray Donovan két dologban igazán ütős. Az egyik, hogy iszonyatosan nagy neveket tudnak szerződtetni, a másik pedig a metaforikusság.
Utóbbiban az évad felvezető részében sem volt hiány. Egy évad első részének az a feladata, hogy a nézőt újra képbe hozza, újra bemutassa nekünk a szereplőket, valamint elmesélje, mi lett velük azóta, mióta utoljára láttuk őket, illetve még szintén fontos feladata, hogy az elkövetkező részek nagy konfliktusait belebegtesse.
Ezt a bizonyos belebegtetést szokta a sorozat képi utalásokkal megtenni. A Susan Sarandon mögött látható oroszlán, valamint a múzeumban lebonyolított kétes ügylet során látható farkas is a főszereplő és ellenfelei jellemére kívánt egy picit rávilágítani. Ha pedig már megemlítettem a színésznőt, vissza is térhetünk arra, hogy milyen neveket tudnak behozni a sorozatba. Ugyanis Hollywood egyik öreg rókája (oroszlányja?) mellett ezúttal még Lili Simmons-t is láthattuk pár képkocka erejéig. Biztosak lehetünk benne, hogy a leginkább a Banshee-ből ismert színésznőnek még lesz szerepe az évadban, de arról egyelőre még csak találgathatunk.
Tehát ha valaki, a CGI orgia mellett igényes drámát is szeretne néha nézni, annak bátran ajánlom a Ray Donovan ötödik évadát is, mert már az első része után borítékolható, hogy a sorozat készítői nem fognak csalódást okozni.
