Retro Filmsarok – A koboldok varázslatos legendája (The Magical Legend of the Leprechauns, 1999)

Ezen a héten a Retro Filmsaroknál ismét egy fantasyt, méghozzá A koboldok varázslatos legendája (The Magical Legend of the Leprechauns, 1999) című filmet ajánljuk nektek. John Henderson rendező olyan történetet vitt vászonra, amelyet kifejezetten nagy öröm tavasszal nézni, amikor ébred körülöttünk a természet. Ebben a filmben megelevenednek előttünk az ír mesevilág teremtményei, akik egy fantasztikus környezetbe ágyazott Rómeó és Júlia-történetbe kalauzolnak el minket.

Jack Woods, a New York-i üzletember azonnal felhívja magára a helyiek figyelmét, sőt, kiérdemli a „kukkoló” becenevet, mihelyst megérkezik az eldugott írországi faluba. Ráadásul a kibérelt házában sem lehet nyugta, ugyanis a különös, testetlen hang, amely sértegeti őt, nyilvánvalóan nem a képzelete és az autentikus ír whiskey műve. Hamarosan fény is derül a láthatatlan fickó kilétére. Seamus Muldoon, a koboldok vezetője egy nap kis híján vízbe fullad, és csak Jacknek köszönheti az életét. A férfi ezután már, ha akarná, sem tudná kizárni életéből a koboldok és tündérek varázslatos világát, ahogyan a két faj között feszülő ellentétet sem. A fiatal kobold, Mickey Muldoon és a tündérhercegnő, Jessica szerelme miatt kirobbanó háború ráadásul nemcsak a mitikus lények életére, de az egész Föld sorsára hatással van. Ha pedig mindez nem lenne elég, Jackre is rátalál a szerelem.

Miért Retro Filmsarok-befutó A koboldok varázslatos legendája?

Először is azért, mert nagyon szemléletesen mutatja be a két faj habitusát, sajátosságait és szokásait. A koboldok vidámak, szabad lelkűek, megrögzött munkakerülők és igazi csínytevők. Közvetlenül a természetben, vagy egy-egy, az emberektől „bérelt” szobában élnek, amikor pedig mulatozni kezdenek, hordószám fogy a sör, és csak úgy kopognak az ír sztepp cipők. A tündérek ezzel szemben arisztokratikusak és elegánsak. Fennhéjázóak ugyan, ám mindannyian lelkiismeretesen végzik a munkájukat, és gondoskodnak a természetről. Lebegő kastélyukban élnek, amelynek báltermében lágy klasszikus zenére keringenek egymással a Szent Iván éjszakáját ünneplő tündérek. Mindez máris elég a kibékíthetetlennek látszó ellentéthez, amely puskaporos hordó módjára robban a két fiatal miatt.

Mindannyian ismerjük Rómeó és Júlia csodálatos szerelmi történetét. De valószínűleg minél többször és alaposabban olvassuk át a szöveget, annál inkább felmerül bennünk a kérdés: vajon akkor is sírig tartottak volna a fiatalok érzései, ha Lőrinc barát üzenete időben érkezik? Mickey és Jessica esetében ez a kérdés még csak fel sem merül. A koboldfiú szó szerint a föld alá is elmegy a szerelméért, a tündérhercegnő pedig el sem fintorítja az orrát, amikor megszokott, pompás palotáját maga mögött hagyva a mocsárban kényszerül bujdosásra. A két fiatal ráadásul még le is mondana az egymás iránt érzett szerelemről annak érdekében, hogy megállítsák a két faj háborúját (természetesen a kiábrándulás kísérlete sikertelen marad). Emellett Mickey és Jessica sokkal karakánabb módon szegül szembe a szülői szigorral, mint Rómeó és Júlia.

A fantasztikus környezet a Földszellem kezébe is hatékonyabb eszközöket ad a parancsai áthágásának szankcionálására, mint amikkel Verona hercege rendelkezett. Ráadásul a Földszellemnek, amellett, hogy nem akar erőszakot látni a birodalmában, van még egy nagyon fontos oka a két faj közötti csatározás ellenzésére. Hiszen míg a tündérek a háborúval foglalkoznak, magára hagyják a természetet, amely így szép lassan pusztulni kezd. A Földszellem tehát kíméletlenül a népének szegezi a kérdést: pusztítasz vagy építesz?

A koboldok varázslatos legendája tehát igazán eredeti remake-je a Rómeó és Júlia-történetnek. Mindenkinek javaslom a filmet, aki szereti a meséket és közel áll hozzá az angolszász kultúra. Különösen egy egész napos kirándulás után lehet igazán kellemes kikapcsolódás a megnézése.