Blackphoenix 
Ezen a héten a Retro Filmsaroknál ismét elcsábítunk Titeket egy kicsit a fantasy világába és a Merlin (Merlin, 1998) című filmet ajánljuk Nektek. Steve Barron valójában minisorozatot alkotott, ugyanis két filmben dolgozta fel a sok művészt megihlető Arthur-mondakört, később, 2006-ban pedig készített egy folytatást is. Merlin, Nimue, Arthur király, Guinevere, Morgan le Fay, a Tó Asszonya és a többi ismert karakter egy igazán színvonalas alkotásban elevenedik meg előttünk!
Minden monda – így Merlin története is – többféleképpen mesélhető el, bár a legalapvetőbb mozzanatok állandóak. Ilyen megváltoztathatatlan tény az is, hogy a középkor embere hátat fordít a régi természeti vallásnak, amikor a kereszténység teret nyer. Az ősi vallás képviselője ebben a filmben Maab királynő, aki nem riad vissza a gonosz praktikáktól, hogy régi híveit visszanyerje. Ő maga teremti Merlint is, hogy legyen a társa ebben a küldetésben és segítsen visszaállítani az uralmát. A varázsló azonban már fiatalon fellázad a gonosz királynő ellen. Erejét és bölcsességét előbb Uther király, majd utódja, Arthur szolgálatába állítja, akikről feltételezi, hogy jó uralkodók lesznek és megszilárdítják a békét az országban. Maab azonban nem hagyja szó nélkül „fia” árulását, és minden gonosz praktikát bevet, hogy keresztülhúzza Merlin számításait.
Miért Retro Filmsarok-befutó a Merlin?
Steve Barron filmje nem egyszerűen csak szórakoztat és elkápráztat. Minden főbb karakter etikai próbatételek sorozatával szembesül, melyekre újra és újra meg kell adniuk a saját válaszukat. Fontos téma, hogy a kiválasztott mihez kezd különleges képességeivel, illetve mi az a lépés, amivel valóban a nagyobb jót támogatja. Merlin először teljesen hátat fordítana a mágiának, amikor megtudja, hogy erejét a gonosztól kapta, mégis fel kell vállalnia az erejét és élnie kell vele. Arthur is nehéz döntési helyzetbe kerül királyként, amikor évekre egyedül hagyott felesége, Guinevere megcsalja őt a védelmével megbízott Lancelottal. Vajon a helyes megoldás a megbocsátás, vagy a halálos ítélet, amely megmutatná, hogy a felségárulás nem csak a nép, hanem a királyné számára is a legsúlyosabb következménnyel jár?
A szerelem és a kötelesség feszültsége szintén meghatározó konfliktus, ráadásul ezzel nemcsak a kiválasztottak, hanem az összes karakter szembesül. Ennek ellenére egy pillanatig sem érezzük elcsépeltnek a problémát, annyira különbözőek a helyzetek, amelyek felmerülnek. Ráadásul a férfi-nő kapcsolat különböző változatait is nagyon szépen és árnyaltan ábrázolja a film. Láthatunk káprázat miatt fellobbanó erős testi vágyat, olyan szövetséget, amely elsősorban a racionalitáson alapul, barátságból és pajkosságból kinövő romantikus érzelmeket és első látástól a sírig tartó örök, tiszta szerelmet.
A színészi játék még élvezetesebbé teszi a rendkívül érdekes forgatókönyvet. A két főszereplőt alakító és a két ellentétes pólust képviselő Sam Neill és Miranda Richardson között szinte kézzel fogható a feszültség, de az Arthur királyt alakító Paul Curran fiúból férfivá és uralkodóvá válása is lenyűgöző. Emellett feltűnik a fiatal Lena Headey és Helena Bonham Carter Guinevere, illetve Morgan le Fay szerepében. Bár a két színésznő neve csak később kapcsolódott össze elválaszthatatlanul a fantasy műfajával, már a Merlinben is megmutatták, hogy bőven van bennük potenciál.
A képek is igazán lenyűgözőek és elragadóak. A szépséges angol tájakon készült felvételek tökéletesen elkapták azt a misztikus hangulatot, amely valóban elénk varázsolja Avalon és Camelot világát.
A Merlin tehát egy rendkívül komplex alkotás, amely több szempontból is kultuszfilm és kötelező darab a műfajon belül. Fantasy-rajongóknak alapmű, de azoknak is ajánlott, akik saját bőrükön tapasztalják a külvilág elvárásai és a szerelem közötti feszültséget, és nem találják saját válaszukat az adott helyzetre.
