Blackphoenix 
Ezen a héten a Retro Filmsarok-rovatban a Sült zöld paradicsom (Fried Green Tomatoes, 1991) című filmdrámát ajánljuk Nektek. Jon Avnet rendező művét több Oscar- BAFTA- és Golden Globe-díjra is jelölték, és noha ezek közül egyet sem vitt el, olyan filmről van szó, amely alapmű – főleg a nők számára. A Sült zöld paradicsom ugyanis profi módon ábrázolja a különböző női sorsalternatívákat, és azt is hangsúlyozza, hogy sosem késő változtatni, ha nem tetszik az az út, amelyet választottunk.
Evelyn Couch életét gyökeresen változtatja meg a nap, amikor találkozik egy Ninny Threadgoode nevű idős nénivel egy szeretetotthonban. A kövér, középkorú háziasszony, aki kétségbeesetten keresi a kiutat az életét eluraló zsibbadt unalomból, nem csupán egy új barátnőre tesz szert, hanem bepillantást nyerhet Threadgood néni ifjúkori emlékeibe is. Ötven évvel korábbra ugrunk vissza az időben, oda, ahol a vadóc Idgie és barátnője, Ruth, illetve az általuk vezetett vendéglő története bontakozik ki.
Miért Retro Filmsarok-befutó a Sült zöld paradicsom?
Ahogyan azt Ninny narrációjából már a film elején megtudjuk, Idgie Threadgoode nem mindennapi teremtés: igazi lázadó amazon, aki nem fogadja el az idejétmúlt konvenciókat és áthágja a begyepesedett szabályokat. Ugyanakkor Idgie kifejezetten együttérző; az elesettek, szegények, gyengék, feketék vagy bántalmazott nők mindig számíthatnak védelmére. Hősnőnk személyiségében tehát minden megvan ahhoz, hogy egy kifejezetten érdekes karaktert kapjunk.
A Sült zöld paradicsom kendőzetlenül, mindenféle tabuk nélkül mutatja be az olyan szívet tépő tragédiákat, mint egy szeretett bátty korai halála vagy egy bántalmazó kapcsolat. Ugyanakkor a könnyedség és az életigenlés is megfigyelhető a filmben, amely soha nem maradhat el a gyászfolyamatok után, és amely felhívja a figyelmet arra, hogy mindig van miért élni és küzdeni.
Idgie és Ruth életébe betekintve képet kapunk egy Agatha Christie-regénybe illő gyilkossági ügyről is. Frank Bennett, Ruth erőszakos férje agresszív természetével jó néhány ellenséget és legalább egy halálos fenyegetést szerzett magának. De vajon valóban Idgie volt az, aki beváltva ígéretét leszámolt a férfival? A rejtély egészen a film végéig piszkálja a néző kíváncsiságát.
A múlt megelevenedő eseményeit keretező történetszál is meglehetősen érdekes. Nem mindennapi jelenség, hogy az ember a régi időkről mesélve nem saját emlékeit és élményeit osztja meg a környezetében élőkkel. Ninny azonban mégis alázatosan háttérbe vonul, és helyet ad a két nő legendájának. Mintha csak előre tudta volna, milyen óriási szüksége van Evelynnek Idgie és Ruth történetére ahhoz, hogy kezébe vegye a sorsát, és meggyógyítsa lélegeztető gépen vegetáló házas életét.
A Sült zöld paradicsom tehát igazi feminista film, ám a férfigyűlölet csapdáját elkerülve igazán ügyesen nyúl a női sorsokhoz, sőt finoman érinti a leszbikus kapcsolat témáját is. Ajánlom minden harcos amazonnak, és persze azoknak, akik szürke kisegérnek érzik magukat, vagy nem találják a helyüket a világban.
