Révbe ért a Teen Wolf

Bármilyen hihetetlen is, de a Teen Wolf már a hatodik évadhoz érkezett, amely sajnos egyben az utolsó is. Ezen belül az évad második fele kezdődött el hétfőn. Most a szezon félidei nyitányáról, az eddig történtekről és az előrejelzéseinkről olvashattok.

Picit Ádámtól és Évától indulva, így a sorozat vége felé közeledve muszáj néhány szót említeni a kezdetekről. A Teen Wolf az elsők egyike volt azoknak a tartalmaknak, amivel az MTV, az értelmes tartalomgyártás terepére lépett. Az MTV-t ma már úgy lehet emlegetni, mint egykori zenecsatorna. Igen, egykori, mert körülbelül olyan a viszonya a zenével, mint a Snickers-nek a mogyoróval. Azaz nyomokban zenét tartalmaz. Az egyébként, hogy ilyen műsorokat kezdtek gyártani, a trendeket figyelembe véve csak az előnyükre szolgált, hiszen még mindig jobb egy light-os tinihorror, mint a 16 éves elkényeztetett szülinapos kislányok hisztije.

A lényeg, hogy a Teen Wolffal nagyjából úgy vagyunk, mint a CW csatorna jobban sikerült darabjaival. Tudjuk, hogy leginkább kamaszoknak szól, és a barátainknak akkor se ismernénk be, hogy nézzük, ha fegyvert fognak a fejünkhöz; titokban azonban mégis nézzük, mert valljuk be, nem is olyan borzalmas ez, mint azt elsőre gondoltuk.

Természetesen az első évadnak még voltak gyermekbetegségei, de azokat hamar leküzdve egy igenis élvezhető sorozattá vált. Ehhez az is nagyban hozzájárult, hogy az akció és érzelmes jelenetek alá zsírúj számokat toltak be, amiket bárhol bármikor szívesen hallgatunk. Ezen a téren kevés másik műsor tudja űberelni a tini farkast. Sikerének másik tényezője pedig az egyáltalán nem titkolt eyecandy-k fiúknak és lányoknak egyaránt. Eme jellemzője az idővel, ahogy idősödtek a színészek és a célközönség is, egyre jobbak és jobbak lettek. Továbbá maga a történet sem elhanyagolható, hiszen túlléptek a tini drámák kicsinyességén, és egy izgalmas misztikus történetet tártak elénk.

Az évad első felében ezt a bizonyos misztikumot a hajtóvadászat adta. Ennek kapcsán jegyezném meg, hogy a Teen Wolfnak mindig baromi nagy erőssége volt a mitológia, ugyanis létező mítoszokat értelmeztek újra úgy, hogy azoknak a lehető legtöbb elemét megtartották. Az említett hajtóvadászat adta bonyodalom a félévad záró epizódjában ért a tetőpontjára, majd oldották is fel azt, egy csapásra. Bár a megoldás a készítőktől nem volt a legelegánsabb, de a behozott karakterek ezért kárpótoltak minket. Hiszen ki ne imádta volna a náci vérfakas fő gonoszt, aki végül megkapta a neki kijáró „jutalmat”. A megoldásról egyébként még annyit, hogy érezhetően kezdtek már kifogyni az eszes fordulatokból, mert az egyre erősebb és erősebb lények könnyed legyőzése nevetségessé tette volna a sorozatot. Ilyen módon, még ez a befejezés volt az egyik legjobb, amit írhattak.

Az új epizód gyakorlatilag onnan folytatódott, ahol az előző befejeződött. Talán egy pár hónapnyi szünetet kaphattak a karakterek a fellélegzésre a szörnyekkel telített világukban, de sejthető volt, hogy a nyugalom nem lesz hosszútávú az életükben.

Új bonyodalom és egy új típusú gonosz ütötte fel a fejét Beacon Hills városkájában. Ismét csak találgathatunk azzal kapcsolatosan, mit csesztek el hőseink, hiszen – ahogy korábban – ezúttal is saját cselekedeteikkel okozzák a gonosz eljövetelét. Oké, azt már tudjuk, hogy a hajtóvadászat által használt túlvilágról nem kellett volna visszahozni az embereket, de hogy ezen belül mi történt, azt még homály fedi. Ahogyan azt is, hogy a pókoknak mi köze az egészhez. Az már tök nyilvánvaló, hogy az új Hellhound azt a bizonyos lényt őrizte a túlvilágon, de ennél többet nem tudunk.

A lényeg, hogy hőseink elé ismét új akadályt gördült. Persze a felnőtt kor küszöbe mellett, ami garantálom, hogy a mellékszálakat fogja biztosítani. Ha pedig már mellékszálak. Csak annyit mondok, Stiles, FBI, és Derek. Elég biztos vagyok benne, hogy a történetben ez a fő eseményvonalhoz fog csatlakozni, de csak egy kis idő elteltével. Szóval már tűkön ülve várjuk a következő hétfőt, mert a Trónok harca mellett még léteznek más sorozatok is, és néha bizony az olyan bűnös élvezetekre is kell némi időt szánni, mint a Teen Wolf.

Ami biztos, hogy hangulatban, zenében, misztikumban és akcióban élen jár ez a sorozat. Sajnálni fogjuk, és hiányozni fog az életünkből, mikor ez az évad véget. Azt viszont egyelőre csak remélhetjük, hogy a lezárással elégedettek leszünk, mert mint tudjuk, sok jó sorozat ért már véget úgy, hogy attól égnek állt a hajunk.