Csizmadia Attila 
Korda Sándor életét, életművét bemutató sorozatunk utolsó részében megérkeztünk Nagy-Britannia földjére, ahol a rendező-producer legnagyobb sikereit érte el.
Korda Sándor Párizs után Londonban telepedett le, és 1932-ben testvéreivel megalakította a London Films stúdiót, melynek logóján a Big Ben volt látható. Nem kellett sok idő, és Korda a brit kulturális és társasági világ középpontjába került. Abban az időben Hollywood uralma miatt az angol filmgyártás komoly gondba került. A brit film a válságból Korda Sándor által tudott kikerülni. Hollywood kihívására Korda stúdióiban évente átlagosan 250 film készült, melyek színvonala nem maradt el az amerikai produkcióktól. Legfontosabb alkotótársa két öccse, a rendező Zoltán és a díszlettervező Vince volt, de több világhírű magyar szakembert is bevont a produkcióiba: Rózsa Miklós zeneszerzőt, Bíró Lajos dramaturgot, Pressburger Imre forgatókönyvírót, Máthé Rudolf operatőrt és Pallós István gyártásvezetőt.
Balra Korda Zoltán rendező, producer, jobbra Korda Vince – Vincent Korda díszlettervező, festő
VIII. Henrikről készített filmje (1933) volt az a mű, amely meghozta a nagy áttörést. A VIII. Henriket Oscar-díjra jelölték, a címszereplő Charles Laughton pedig meg is kapta az arany szobrocskát. Korda ezzel az alkotásával egyedi stílust hozott létre, hisz a film közeli képekkel, nagy tömegjelenetek nélkül készült el, és vígjáték formájában mutatta be az igencsak ellentmondásos király életét úgy, hogy nem volt a megjelenítés sértő. Óriási sikere lett a filmnek, a szakma és a közönség a brit filmipar újjáéledését látta az alkotásban.
Korda további filmjeiben olyan világsztárok szerepeltek, mint Marlene Dietrich vagy a magyar származású Leslie Howard. Barátai között voltak Graham Greene és Robert Graves írók, a rendező-színész Orson Welles, sőt, még Winston Churchill is.
Korda Sándor számos olyan nagy sikerű filmet forgatott Nagy-Britanniában, mint például a Rembrandt. Producere volt A dzsungel könyve és III. Richárd filmeknek. 1936-ban megkapta az állampolgárságot, és Korda Sándor volt az első filmrendező, akit a király – VI. György – lovaggá ütött.
Sir Alexander Kordáról nevezték el a brit filmakadémia (BAFTA) által évről évre adományozott legjobb brit filmnek járó kitüntetését. Korda Sándor posztumusz Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott 1996-ban Magyarországon. Túrkevén áll a mellszobra, valamint filmszínház is viseli a nevét. A Corvin Budapest Filmpalota legnagyobb termét róla nevezték el.
Végül, de nem utolsósorban a külföldi filmkészítők körében már oly népszerű etyeki Korda Filmpark is őrzi a világ mozgóképes művészetére nagy hatást gyakorló magyar filmes emlékét.
