Soulbreakers – egy stílustörő est

A  Soulbreakers zenekar vendégeként a hétvégén koncerten jártunk. A solymári Péntek Esti Blues rendezvényen léptek fel a legendás gitárossal, Tátrai Tiborral közösen. A zenekar néhány tagjával és Tátrai Tiborral interjút is készítettünk. A velük való beszélgetésünket és a koncertes  élménybeszámolónkat olvashatjátok.

Solymár egy nagyon bájos kis sváb település Budapest határában. Hegyek ölelik körül, szép, rendezett házaival és tereivel igazán kellemes és békés hangulatot áraszt. Ez a kis község adott otthon a hétvégén egy vérbeli blues koncertnek. A helyi Apáczai Csere János Művelődési Ház Péntek Esti Blues elnevezéssel szervezett esti programot, melynek fellépői a Soulbreakers volt Tátrai Tibor gitárossal kiegészülve és a Mojo Workings zenekar. A Soulbreakers tagjaival a koncert előtt interjút készítettünk.

A blues, funk és soul dalokat játszó zenekar eredetileg feldolgozásokat játszott, de mára már többségében vannak a saját dalok. Az kezdetekről és a tervekről Ratkóczi Huba basszusgitárost, az együttes alapítóját és Pleszkán Écskát, a női énekesüket kérdeztük.

Corn&Soda: Huba, te vagy a zenekar alapítója. Mióta foglalkozol zenével?

Ratkóczi Huba: Igazából már 12 éves korom óta. Akkor egy színi társulat mellékprojektjeként futó zenekarba kerültem be mint basszusgitáros. Feldolgozásokat játszottunk velük az Illés együttestől, LGT-től és hasonló nagy zenekaroktól.  Majd miután elvégeztem a gimnáziumot, a Kőbányai Zenei Stúdióban tanultam tovább. Azóta tanítok, és mellette van néhány zenekarom, mint például a Soulbreakers.  De más stílusúakban is játszom, elég sokféle muzsikával foglalkozom.

Corn&Soda: Akkor nem csak a blues zenét kedveled? Milyen más műfajokban játszol még?

Ratkóczi Huba: Alapvetően rockzenésznek tartom magam, de ebbe a műfajba nagyon sok minden belefér. A Soulbreakers alapvetően egy bluesos, soulos, funkos zenekar, de mégis alapvetően rockzene az alapja. Van más együttesem, ahol keményebb, agresszívabb rockzenét játszunk, vagy adott esetben progresszívabb, pszichedelikusabb irányokat választunk, de vannak olyan, adott esetben akár egyszemélyes estjeim is, ahol borongós, jazzbe hajló hangulatok is megjelennek. Egész széles a paletta.

Corn&Soda: Écska, és te hogyan kerültél kapcsolatba a zenével?

Pleszkán Écska: Igazából már gyermekkorom óta körülvesz a zene, édesapám Pleszkán Frigyes jazz-zongorista (Világhírű jazz-zongorista volt, aki 2011-ben elhunyt.), így valahogy mindig egyértelmű volt, hogy zenei pályára megyek. A Kőbányai Zenei Stúdióban végeztem ének szakon. De azt lehet mondani, hogy kb. négy éve foglalkozom intenzíven zenével. Ez a négy év azonban igen aktív időszak volt az életemben.

Corn&Soda: A Kőbányai Zenei Stúdióban ismertétek meg egymást?

Ratkóczi Huba: Nem, teljesen a véletlen műve volt a találkozásunk. Egy külföldön élő ismerősöm hazalátogatott, s neki szerveztünk egy koncertet, ahol Écska is megjelent, akkor ismerkedtünk meg. Beszélgettünk, s kiderült, hogy ő is zenél. Később felhívott, és megkért, hogy legyek egyszemélyes előzenekara az akkori együttesének. Ekkor hallottam meg, hogyan énekel.  Mivel teljesen lenyűgözött a hangja, megkérdeztem, hogy lenne-e kedve csatlakozni a Soulbreakershöz. Volt kedve, így már 2013 ősze óta a csapat tagja.

Corn&Soda: Érdekes a zenekar elnevezése: Soulbreakers. Honnan jött ez az ötlet?

Ratkóczi Huba: Én találtam ki. Összejött ez a csapat, de még nem volt nevünk. A zenekarnév dolgokban egyébként én nem nagyon hiszek olyan értelemben, hogy nagyon kevés olyan zenekar van – beleértem a szívemnek legkedvesebb bandákat is -, ahol igazán találó lenne az elnevezés.  Eszembe jutott, hogy John Mayallnak, akit nagyon szeretek, van egy Bluesbreakers elnevezésű zenekara, akikkel együttműködik , és mi is bluesos és soulos zenét játszunk. Így úgy gondoltam, némi szójátékkal legyünk Soulbreakers. Ami azért is jó, mert sok mindent bele lehet hallani, például azt, hogy lélektörők.

Pleszkán Écska: Azért is érdekes a dolog, mert én viszont nem tartom magam igazán rockzenésznek, inkább soulos típus vagyok. Világéletemben a hatalmas, nagydarab, soul énekesnők voltak a szerelmeim. Ezért is érdekes, hogy pont ide kerültem. Mivel ugye a Soulbreakers azt is jelenti, hogy nemcsak a hagyományos, autentikus soult játsszuk, hanem stílust megtörve, rockzenei elemekkel is vegyítjük azt.

Ratkóczi Huba: Igen, tehát stílustörők vagyunk.

Corn&Soda: Hol szoktatok fellépni? Milyen helyeken lehet a zenekart megtalálni?

Ratkóczi Huba: Teljesen változó, ahova hívnak. Nincsen fix helyünk, ahol klubszerűen játszanánk. De azért havonta, kéthavonta biztosan van koncert. Most itt játszunk Solymáron, pár hét múlva a Gastroblueson Pakson. Bár azért a Muzikumra (egy szórakozóhely Budapesten) mondhatjuk, hogy oda vissza-visszatérünk.

Pleszkán Écska: Igen, és a most bezáró Rohambárba (szórakozóhely Budapesten) is. Így a Muzikumban és a Rohambárban szoktunk rendszeresebben fellépni.

Corn&Soda: Most kezdődik a fesztiválszezon. Valamelyiken ott lesztek?

Pleszkán Écska: Idén nyáron most kihagyjuk a fesztiválokat. Ez az időszak nekünk most nagyon kemény, hiszen most készítjük az első lemezünket, ami NKA-nak (Nemzeti Kulturális Alap) a támogatásával fog létrejönni. Akiknek egyébként nagyon sokat köszönhetünk, hiszen a mai fellépésünket is ők támogatják. Tehát most nyáron teljes erővel a lemezünkön dolgozunk, aminek a lemezbemutató koncertjét őszre tervezzük.

Ratkóczi Huba: Hál’ Istennek, ez a tőlünk idősebb generáció, akik ennek a műfajnak a nagy öregjei szívesen veszik, ha elhívjuk őket vendégnek a koncertjeinkre. Tátrai Tibort is elcsaltuk a ma esti koncertünkre, és igent mondott. Fontosnak tartjuk, hogy akiket nagyra tartunk,- mert hazánkban tényleg a leghitelesebben, legautentikusabban képviselik ezt a műfajt-, azoktól tanulhassunk, és ennek a legjobb módja, ha együtt muzsikálunk.

Corn&Soda: Ezek szerint Tátrai Tiborral nem először zenéltek együtt.

Ratkóczi Huba: Nem, nem, már sokadik alkalommal. Tiszteletbeli zenekartagnak számít már lassan. Jó baráti kapcsolatban vagyunk vele.

Pleszkán Écska: Vele nem nehéz szerintem, fantasztikus ember.

Corn&Soda: Hogyan ismertétek meg őt?

Ratkóczi Huba: A zenekarból a gitáros, Péter Gábor és a másik énekes,Radovics László „Kyru” régebbről ismerik Tibort, sokat játszottak együtt anno. Ezt a kapcsolatot elevenítették fel.

Corn&Soda: Ki nálatok a szövegíró?

Pleszkán Écska: Most én vagyok a szövegszerző. Ez egy nagyon érdekes és izgalmas feladat, főleg, hogy most készül az első önálló album. A zenekar már ugye régóta van, de eddig feldolgozásokat játszott. Mivel én sem vagyok régóta a csapat tagja, a kezdetek nehezebbek voltak, még dűlőre kellett jutnunk, meg kellett találni a közös hangot. Az a nehéz a szövegírásban, hogy amit én leírok, azzal nem biztos, hogy a zenekar minden tagja azonosulni tud, márpedig ez szerintem fontos. Egy-két próbálkozás után azt hiszem, megtaláltuk azt a hangot, amit közösnek érzünk. Egész jó kis lemez lesz, mondhatjuk.

Ratkóczi Huba: Ugye ez az egész azért jött létre, hogy a ’60-as, ’70-es évekbeli soul, blues kedvenceinket színpadra vihessük. Ezt annyira éveztük, hogy közben ilyen stílusú saját dalok is elkezdtek keletkezni. Akkor jöttünk rá arra, hogy nincs más hátra, el kell kezdeni saját szerzeményeket írni.  Ennek a következménye, hogy most már az első lemez is készül, amiből a mostani koncerten is fognak elhangzani dalok.

A koncert előtt Tátrai Tibor Liszt Ferenc-díjas gitáros, a zenekar vendége is megérkezett. A legendás zenész az előadásra várva kedélyesen beszélgetett a fiatalokkal, felidézte régi emlékeit, történeteket mesélt, és persze a gitározás művészetéről is értekezett ifjabb kollégáival. Közben a mi kérdéseinkre is válaszolt.

Corn&Soda: Mit gondolsz a Soulbreakers zenekarról? Milyenek tartod őket?

Tátrai Tibor: Nagyon tehetséges fiatal zenészeknek tartom őket, akikkel öröm együtt zenélni. Ráadásul az én fiatalságomhoz kötődő bluest játszanak. Nagyon jó együttesnek tartom őket.

Corn&Soda: Gyakran szoktál fellépni fiatal zenészekkel?

Tátrai Tibor: Igen, mostanában gyakran meghívnak zenekarok közös fellépésekre, és én szívesen fogadom el ezeket a meghívásokat, hiszen szinte mindegyik profi zenész, akikkel érdemes együttműködni. Ilyen zenekar a Soulbreakers is, az egész csapat kiváló és tehetséges zenészekből áll.

Lassan elkezdődött a koncert is. A művelődési ház kis udvarát megtöltötték a vendégek. A színpad előtti téren árnyas asztalok mellett sörözgetve várakozott a közönség. Sokan családostól, gyerekekkel látogattak ki az eseményre, sok volt a fiatal is, de a közönség nagy részét inkább az idősebb generáció alkotta, akik még a blues zenén nőttek fel. Így igazán családias hangulatban telt az este.  A zenekar nagyon jól játszott, igazi blues-fesztivál hangulatot teremtettek.  Tetszett a színpad látványképe is, melyet saját logós zászlókkal díszítettek fel. Főként saját számokat adtak elő, s néhány külföldi előadó feldolgozását. A saját számaik is angolul íródnak, de aki nem ismeri jól ezt a nyelvet, a zene lüktetését, az atmoszférát az is átérzi. Écskának csodálatos és erőteljes hangja van. Szinte hihetetlen, hogy egy vékony, apró termetű lánynak ilyen hangja legyen. Egyébként nemcsak éneklésnél, hanem beszéd közben is feltűnik különlegesen szép orgánuma.

A koncert második felében Tátrai Tibor is csatlakozott a zenéléshez, s különleges gitárszólókkal kápráztatta el a közönséget. A zenekar nagy sikert aratott, a közönség sokáig ünnepelte a csapatot. Különlegesen jó hangulatú estét töltöttünk el Solymáron. Köszönjünk a meghívást a Soulbreakers zenekarnak, kíváncsian várjuk, hogy milyen lesz az első lemezük.