A The Boys sorozat arra mutat rá, hogy nagyon csúnya világban élnénk, ha a valóságban is léteznének természetfeletti erővel rendelkező emberek. Emiatt ki is jelenthetjük, hogy ennél betegebb, komorabb, mégis szórakoztató sorozatot még nem láttunk.
Nem újdonság az olyan történet, amiben a természetfeletti erővel rendelkezőknek az emberi oldalát mutatják meg. A legelső példa, ami az eszembe jut, az a 2009 -től 2013-ig futott Misfits című humoros angol tinisorozat, amiben fiatalkorú bűnözők kaptak szupererőket. Egyébként nem is kell olyan történetekre gondolnunk, amik szembe mennek a klasszikusokkal, hiszen azokban is sokszor fő téma a hősök emberi mivolta.
Akkor mégis miért emelkedik ki a The Boys közülük?
A legegyszerűbb válasz erre a kérdésre furcsa mód a realitás. Ugyanis egy olyan világot tár elénk a történet, amiben a fogyasztói társadalmat kihasználva a hősökből egy gigacég nyerészkedik. Kvázi legalizált emberkereskedelmet folytatnak, mert a hősöket eszméletlenül borsos áron vásárolhatják meg a városok. Egyből sokkal sötétebb ez, mint például a The Flash, vagy az Arrow, a Gotham, vagy akármelyik szuperhősös sorozat, vagy film.
Erre az alapfelállásra jön még rá az, hogy maguk a hősök is tele vannak hibával. A történetben nem is találni igazán jó, vagy totálisan gonosz karaktert. Mindenki esendő. Azok, akik pozitív cselekedeteikkel közel kerülnek hozzánk, néha rossz dolgokat is tesznek, akik meg végig kétes cselekedeteket hajtanak végre, olyan háttér történetet kapnak, amitől motivációjuk teljesen érthetővé válik, így végül nem, vagy csak nehezen lehet őket elítélni azért, amilyenek.
A sztori kezdetén megismerjük Hughiet, az ízég vérig kocka srácot, akinek a barátnőjén szó szerint keresztül rohan az egyik hős. Így kerülnek a szuper emberek a képbe, akikkel már sokaknak meggyűlt a baja, és egyre többen kezdik meglátni valódi arcukat.
A Heteknek nevezett alakulat, a több száz Amerika szerte működő szuperhős közül kerül ki. Ha úgy tetszik, ők az „A” listás sztárok. Tagjaik között több olyan szereplőt is találni, akik nem véletlenül emlékeztetnek a DC és a Marvel karaktereire. Innentől válik a The Boys egyfajta karikatúrájává a klasszikus képregény adaptációknak.
Találkozunk egy alkesz Wonder Womannel, egy szexfüggő Aquamannel, egy drogos Flash-el, valamint egy önértékelési és egyéb komoly pszichológiai problémákkal küzdő Supermannel is. Ahogy a történet halad előre egyéb ismert hősök elé is kerül görbe tükör, de csak érintőlegesen.
Így végül a The Boys egyszerre valódi társadalomkritika, amiben a fogyasztói társadalom, a cégeket, politikát átszövő korrupció, és a média befolyása a tömegre kerül pellengére. A legjobb, hogy a sorozatnak eközben még arra is van ideje és energiája, hogy fityiszt mutasson a képregényekből készült produkcióknak.
Az egész évadon végigvonul egyfajta kettősség. A komor és lélekölően sötét jeleneteket apró humorbombák (néhol szó szerint) követik, amitől tökéletes egyensúly teremtődik.
A sorozat mind a hangulatában, a színészek játékaiban, történetében is kiemelkedően jól teljesít. Egyetlen hibája van csupán, de az sajnos a látvány. Néhol bizony nagyon durván látszik, hogy nem mindenre futotta a költségvetési keretből. Szerencsére a történet még így is nagyon jól működik.
Értékelés 90/100 A néhol feltűnően gagyi látványvilág miatt 20 pontot is levonhattam volna, de túl jó szívű vagyok.
MAFAB: NA
IMDb: 9,0/10