Szeptember 20-án, vasárnap este nyolckor elstartolt a TRIP hajó TáncKedd név alatt futó programsorozatának őszi szezonja.
A gálát a Station címet viselő pas de deux nyitotta. Fehér Ferenc és Mikó Dávid kettősét sajnálatos módon a járványügyi helyzetből kifolyólag csak felvételről tekinthettük meg. A koreográfiát a duó előbb említett tagja jegyzi. Két férfi egymással való groteszk vetélkedését, ha úgy tetszik, kakasviadalát láthattuk; mely nem nélkülözi a homoerotikus asszociációkat sem.
Ezt követte Pataky Klári Anna Holmer zenéjére megálmodott Mint egy táj című koreográfiájának egy kiragadott részlete. Széki Zsófia táncából kihallatszott a digitális világtól, illetve annak társadalmától elidegenedett ember segélykiáltása. A lépésanyag előszeretettel merít a keleti harcművészetekből.
Maday King Tímea Lunájából Bali Boglárka adott elő egy meglehetősen ütős szólót. A darab több mint egy puszta imádság a rómaiak holdistennőjéhez. Megjelenik az érzelmi skála teljes terjedelmében, valamint az önmagunkkal való küzdelem.
A PR-Evolution Dance Company által hozott, és fehér… címet viselő pas de cinque ezzel szemben az egyének közti harcra fókuszál. Nemes Zsófia munkája, Az öt kis nő remekül reprodukálja azt a fajta maszkulinitást, melynek hiánya a nyitó darab pikantériáját adja.
Soron következett Kovács Gerzson Péter Déja Vu-jéből egy pas de quatre. A négy hölgy világító testekkel kíséri Hawaii Hula-táncra emlékeztető koncertszámát. Ez már kérem szépen az a kategória, amikor a közönség tagjaként nehéz volt megállni, hogy – ne adj’ isten – jómagam is csatlakozzak.
Bata Rita saját, Amint megragadja című alkotásából hozott egy részletet. A szenvedélyes szóló a nők által érzett szexuális vágyat igyekszik definiálni. Felsejlik Sztravinszkij Tűzmadara.
Grecsó Zoltán szólójában, a Legénybúcsúban a teremtés koronájának vívódása jelenik meg. A nászt megelőző kanmuri duhajságát szembesíti a férfiúi érzékenységgel.
Duda Éva társulata előbb már említett okok miatt nem tudta kivenni részét a programból.
A szervezők a legvégére tartogatták az este fénypontját. Góbi Rita Szegő Dávid elektronikus zenei kíséretére bemutatott improvizációja méltó fináléja a rendezvénynek, valamint summázása az alkotópáros egy évtizedet felölelő együttműködésnek.
A különböző társulatok által lángra lobbantott valóságos koreográfiai tűzijáték meggyőzött arról, hogy a Tánckedd az esztétikai megtisztulás széles palettáját kínálja Terpszikhoré szerelmeseinek.