Tarantino beköszön – Aznaposok zenekar

Már nem csak Debrecen, hanem az egész hazai zenei élet üde színfoltjaként emlegetik az Aznaposok zenekart, mely legutóbb a Campus Fesztiválon adott nagysikerű koncertet. A hattagú együttesnek, mely több különböző formációban is színpadra lép, énekes – vokalistájával, Megyeri Judit „Jude” – al készítettünk interjút, aki beszélt többek között zenekaruk múltjáról, jelenéről továbbá jövőbeni terveikről.

Néhány mondatban bemutatnád a zenekart! Mikor alakult, hogyan néz ki a jelenlegi formáció, illetve kötődik-e valamilyen történet hozzá?

Maga a zenekar már közel három éve van jelen a magyar zenei életben, ami azért is különleges, mivel pontosan egyidős egy népszerű debreceni szórakozóhellyel, ahol rendszeresen fellépünk. Jelenlegi formájában azonban kevesebb mint két esztendeje működik stabilan. Az „alapkövet” Balogh Sándor zenekarvezető fektette le, akinek már lassan 20 éve összeforr a zene az életével. Sok tagcsere történt a banda életében, én is csak mintegy másfél éve csatlakoztam az együtteshez. Jelenleg hat állandó zenész van, ugyanakkor csapatunk egy akusztikus kvartettet is magában foglal, amellyel szintén számos felkérésnek teszünk eleget.

Milyen stílust képvisel a zenekar?

Nagyrészt feldolgozások töltik ki zenei repertoárunkat, mind a teljes, mind az akusztikus formációban. Ezek egyfajta újragondolásai a pop-os, rock-os, de mindenképp rádióbarát daloknak, továbbá a Tarantino – show is fontos részét képezi az Aznaposoknak. Emellett természetesen számos saját nótánk is van, amelyeket nagy örömünkre hálás szívvel fogad a közönségünk, olyannyira, hogy ősszel már lemezbemutató koncert keretében állunk fel a színpadra Debrecenben.

Említettél egy bizonyos „Tarantino-show” – t. Milyen műsor ez valójában?

Ez egy nagyon fontos részét képezi az Aznaposoknak, egy teljesen egyedi és különleges szegmensét jelenti mind a zenekarnak, mind a hazai zenei életnek. Számomra különösen nagy és örömteli jelentéssel bír. „Basa” közel két éve keresett fel, hogy szerepelnék-e ebben a formációban és innen már csak egy lépés volt, hogy állandó tag legyek. Ennek a show-nak a keretében Quentin Tarantino (neves rendező, producer, forgatókönyvíró – a szerk.) filmjeinek legnépszerűbb, legstílusosabb dalait szedjük csokorba és adjuk át a közönségnek. Kezdetben csak néhány nótát dolgoztunk fel, de olyan meglepő sikere volt, hogy úgy véltük egy „nagyobb színpadot is elbír”, így önálló est keretében is fellépünk ezzel a produkcióval.  További kuriózum, hogy a műsor során a zenekar kibővült egy újabb taggal, Evelinnel, aki táncosként színesíti a koncerteket.

Ki szerzi a zenéket, dalokat az együttesben?

Túlnyomórészt Balogh Sándor, a zenekarvezetőnk írja mind a szövegeket, mind a zenéket. Már nagyon régóta benne van a „szakmában”, több zenekarban is játszott, így nagy rutinnal rendelkezik ezen a téren, sokat is merít ezekből a tapasztalatokból. Ugyanakkor a gitárosunk, Marci, illetve basszusgitárosunk is kiveszi a részét egy-egy nótával a zenekar munkájából, továbbá minden bizonnyal egy saját szerzeményem is felkerül majd a korongunkra. Ezek a dalok ugyanakkor nagyon különbözőek, ami nem is csoda, hisz mindannyian szabad kezet kapunk. Ilyen téren a zenekar nagyon heterogén, mindenki beleszövi a saját stílusát, érzelmeit, ezenfelül –mint minden embert- érnek pozitív és negatív momentumok az életben, amik szintén visszaköszönnek ezekben a munkákban.

Ezt a differens dallamvilágot nem volt nehéz összeegyeztetni a zenekaron belül?

Nem gondolom, hiszen a világ is úgy működik, hogy minél sokszínűbb, annál jobban izgatja az emberek fantáziáját, még inkább felfigyelnek bizonyos dolgokra. Mindenképpen jó, ha olyan koncertélményt akarsz nyújtani, amiben nem csak egy típusú zene van, hanem mindenki megtalálja benne a hozzá legközelebb állót. Hovatovább Basa is folyamatosan bátorít minket, hogy bármilyen saját ötletünk van, hozzuk és dolgozzunk rajta.

Mióta a zenekar tagja vagy, volt-e olyan momentum, amely igazán mély nyomot hagyott benned, akár pozitív, akár negatív irányban?

Ez egy nagyon nehéz kérdés, ugyanakkor inkább csak folyamatában tudok erről beszélni. Mikor megismertem ezeket az embereket, akikkel együtt dolgozom és amennyire izgatottan mentem próbákra, teljesen egybefolyik azzal, mikor már eltelt egy kis idő és mind emberileg, mind zeneileg közel kerültünk egymáshoz. Ráadásul úgy érzem bizonyos értelemben ki is vagyok tüntetve a figyelmükkel, ami egy nő számára mindenképp pozitív dolog. Elfogadtuk egymás különcségeit, már apró mozzanatokból is tudjuk ki mire gondol és biztos lehetek benne, hogy akár egy fellépésen bármi történik számíthatok rájuk. És szerencsére folyamatosan gyűjthetem ezeket a különleges élményeket.

Volt idén egy turnétok, melynek keretében a határon túlra is eljutottatok. Milyen volt ez a rendezvénysorozat?

Számos városban és fesztiválon felléptünk és igyekeztünk minden felkérésnek eleget tenni. Így jutottunk el kétszer Nagyváradra is, ahol meglepő szívélyességgel fogadtak minket, a sorozat egyfajta lezárásaként pedig a debreceni Campus fesztiválon adtunk koncertet. Az egész turné nagyon sikeres volt, nagyszerű volt érezni, hogy ha jól működik egy formáció, azt kifelé is ugyanúgy tudjuk kommunikálni és a közönség is átveszi ezt a hangulatot, legyen akár a Tarantino-show, akár egy zenés est. Az pedig szerintem magáért beszél, hogy folyamatosan hívnak vissza minket az érintett helyszínekre.

A jövőbeni terveitekről lehet tudni valami konkrétumot?

Az augusztusunk nagyon be van táblázva, ugyanakkor képlékeny is, de előreláthatólag szombaton Debrecenben  lépünk fel, majd rá egy hétre Hajdúböszörményben, illetve a Cseh sörnapokon a Nagyerdőn adunk egy nagyobb koncertet. Ugyanakkor készülőben van egy lemezünk, amelynek bemutatójára október 22-én kerül sor a debreceni Roncsbár-ban. Az album pontos megjelenésének egyelőre nincs kitűzött dátuma, mert még kicsit formálódik, azonban igyekszünk, hogy nyáron befejezzük az utolsó simításokat, és ősszel már piacon lehessen a korong. Ami a dalokat illeti kizárólag saját nóták fognak rajta szerepelni, illetve egy-két számból video is fog készülni. Nagyon kíváncsiak vagyunk, milyen lesz a fogadtatás.