Tasnádi Bence vs. Fila Balázs – Amadeus vs. Salieri a József Attila Színházban

Peter Schaffer nagy sikerű színjátékát, az Amadeust mutatta be a József Attila Színház.

Az 1979-ben bemutatott darab oda-vissza bejárta már a világ színpadait, az 1984-es Miloš Forman filmes feldolgozása pedig 4 Golden Globe és 8 Oscar- díjat vitt el, és Magyarországon számos rendezőt megihletett már a történet.

A József Attila Színház ajánlója:

„II. József uralkodása idején Bécsben járunk, itt él és alkot Mozart. Az a Mozart, akit környezete kritizál, elutasít és bánt. Egyetlen embernél talál megértésre, csupán az udvari komponista, Antonio Salieri ismeri fel az ifjú zsenialitását. Shaffer drámaírói nagyságát dicséri, ahogy Salieri óvó szeretete Mozart zenéjének bűvöletében aljas féltékenységgé dagad, és már csak egy célja marad: megsemmisíteni az ifjú zsenit, és elsöpörni életművét.”

Peter Schaffer műve nagyon erős úgy, hogy valóságos hírességek a főhősök – Mozart és Salieri -, miközben a történetet fikciónak tekinthetjük, mivel Wolfgang Amedeus Mozart halála után 20 évvel Bécsben elterjedt – soha be nem bizonyított – pletykára épül. Ez a tény mit sem számít, hiszen a lényeg a tökéletes színházi alapanyag, amely a két főszereplőnek igazi jutalomjátékot jelent, már amennyiben tudnak élni a lehetőséggel. Fila Balázs és Tasnádi Bence éltek vele.

Koltai M. Gábor is élt a lehetőséggel, mert jó ízlésű és látványos előadást rendezett meg a József Attila Színházban. A jelentek fűzére jó ritmusban közvetíti a drámai feszültséget, Antonio Salieri motivációját és a hatalmas tehetségű zeneszerző, Wolfgang Amadeus Mozart közel sem könnyű életét. Van a zseniségnek egy olyan fokozata, amivel nehezen tud mit kezdeni a korabeli környezet, mert óhatatlanul körbeveszik a meg nem értés és az irigység szülte negatív reakciók. Koltai M. Gábor ezekre az emberi gyengeségekre helyezte a hangsúlyt, valamint arra, hogy Mozart egy olyan álomvilágban élt, amit csak ő érthetett a maga korában. Mozart örök, őszinte gyermek maradt, amit ki is használt a környezete. Koltai M. Gábor rendezése kiemeli azt, hogy Mozartot egy kiszámíthatatlan, nevetségesen viselkedő kölyöknek tartották, miközben a körülötte lévő arisztokratikus réteg sokkal inkább viselkedett gyermeteg módon.

A díszletekért- és a jelmezkért felelős Vereczkei Rita sokat tett hozzá az előadás színvonalához. A látványvilág úgy adja vissza a 18. század hangulatát, hogy nem érezzük porosnak. Az örökérvényű mondanivaló mellé a díszletek a mához is szólnak és az ötletes jelmezek erősítik az előadást. Blaskó Borbála koreográfus irányította táncosok mozgása színesíti és alátámasztja a párbeszédeket. A zeneszerzőkről szóló darabban Koltai M. Gábor rendező bátran használta a muzsika lehetőségét, hiszen gyakran feltűnik az előadásban az élőben játszó vonós zenekar és fel-felcsendülnek operarészletek Szigeti Karina előadásában.

Fila Balázs Antonio Salieri karakterét, vívódásait, motivációját és gyötrődéseit hitelesen vitte a színpadra. A legtöbbet Fila Balázs van a színpadon, ezért elsősorban neki kell a hátán vinnie az előadást, amelyet – tehetségét megmutatva – tökéletesen megold. Tasnádi Bence a Katona József Színházból vendégként érkezve hatalmas lehetőséget kapott, amellyel nem hogy élt, hanem határozott módon letette a névjegyét a magyarországi színjátszás asztalára. Nem tudom, hogy idén – a nehéz helyzet közepette – milyen díjakat fog osztani a színházi szakma, de a legjobb férfi főszerep díjára Tasnádi Bence nálam bejelentkezett. Mozart szerepe nem enged egy másodpernyi kiengedést sem, a hosszú előadásban Tasnádi Bencének folyamatosan nagy hőfokon kell égnie úgy, hogy számos hirtelen hangulati váltást kell megjelenítenie. Tasnádi Bencének ez nem hogy sikerült, hanem nagy része lehet abban, ha ez az előadás komoly szériát ér majd meg a József Attila Színházban.

A darab többi szereplőjét is csak dicsérni lehet, hiszen mindenki nagy munkát végzett ebben a nagyszabású előadásban, mely az emberi lélek mélységeit járja be úgy, hogy közben tökéletesen szórakoztat.

Szereplők: Tanádi Bence m.v., Fila Balázs, Kónya Merlin Renáta, Chajnóczki Balázs, Molnár Zsuzsanna, Quintus Konrád, Galkó Balázs, Előd Álmos, Horváth Sebestyén Sándor, Szigeti Karina.

Zenészek: Németh Gábor, Körmendi Johanna, Zsótér Zsófia, Kalocsai Eszter, Paulovits Boglárka, Agárdi Eszter. Táncosok: Czakó Gábor, Horváth Ádám, Pálfi Gabriella, Tonhaizer Tünde.

Értékelés: 9/10