Rendhagyó társulati ülést tartottak a Fővárosi Nagycirkusz manézsában március 17-én az Ukrajnából menekült artistaművészek, gyermekek, szülők és oktatók helyzetéről. A rendkívüli megbeszélésen szó esett az ideérkezők teljes ellátásáról, foglalkoztatásáról, a magyar és ukrán cirkuszi iskolák együttműködéséről, valamint a cirkuszművészet megbonthatatlan egységéről. Több mint száz ukrán cirkuszművész menekültet fogadott be a Fővárosi Nagycirkusz, a kijevi es a harkivi artistaképzők növendékei mostantól Budapesten tudják folytatni tanulmányaikat.
„Történelmi helyzetet élünk, soha nem alakult ki a cirkuszművészetben ilyen helyzet, amelynek az elemzésére most összegyűltünk. Eddig is megszokhattuk és tudtuk, hogy a cirkuszművészet egy olyan művészeti ág, ahol nyitva vannak egymás felé a kapuk, eddig is minden artista otthon érezhette magát a Fővárosi Nagycirkuszban. Egy háborús helyzetben a kiemelt nemzetstratégiai, kulturális intézmény eme alaptulajdonságai felerősödnek: a Fővárosi Nagycirkusz kapui minden artista számára nyitva állnak. Komoly felelősségünk van, példát kell mutatnunk, üzeneteket kell közvetítenünk nem csak Magyarország, de az egész világ számára” – hangsúlyozta Fekete Péter kulturális államtitkár nyitóbeszédében.
Ebben a különleges helyzetben az elmúlt hetek során Ukrajnából több száz artistaművész érkezett Magyarországra: gyerekek, szülők, artista tanárok és artista növendékek. A háború elől menekülők több csoportra tagoldódnak. Azok az artista családok, akik tudván, hogy a Fővárosi Nagycirkusz egy stabil pont, ahol megpihenhetnek, szállást, étkezést és szükséges felszereléseket kapnak, majd csatlakoznak Nyugat-Európában élő rokonaikhoz. Azok az artistaművészek – többek között a Kijevi Cirkuszi és Művészeti Akadémiáról és a Harkovi Cirkusz Stúdióból – , akik az otthonaik elhagyására kényszerültek, és nincs hova menniük, szintén otthont lelnek Budapesten, bármennyi ideig is tartson. T.
Fekete Péter köszönetét fejezte ki a magyar cirkuszművészetben létrejött páratlan összefogásért a Nemzeti Cirkuszművészeti Központnak, az INspirál Cirkuszközpontnak, a Baross Imre Artistaképző Intézet Szakgimnáziumnak, a Recirquel Társulatnak, a Balance Akrobatika & Torna Clubnak. A kulturális államtitkár arra is rávilágított, hogy ebben a különleges történelmi helyzetben további lehetőségek is rejlenek: „Tanulhatunk egymástól, egymás kultúrájából, szakmai tudásából.”
A Fővárosi Nagycirkusz munkatársai röviden összefoglalták a jelenlegi helyzetet, miszerint száz fő napi háromszori étkezéséről gondoskodnak, segítenek a nagy mennyiségű adományok elosztásában, a tolmácsolásban és a napi feladatok gördülékeny lebonyolításában. Az itt tartózkodás időszaka alatt a Fővárosi Nagycirkusz a felnőtteknek kétféle lehetőséget tud ajánlani. Egyik, hogy a fiatalok felügyelete mellett önkéntesként segíthetik az intézmény munkáját, a másik lehetőség pedig a hivatalos munkavállalás.
Dr. Borsós Beáta, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ ügyvezető igazgatója ismertette, hogy amikor megérkeztek az első csoportok, a titkárságon felállítottak egy bázist, ahol az érkezők regisztrálása zajlik. Felmérték, hogy ki, milyen területen tud dolgozni, így két csoport alakult ki: az artista tanárok, akik majd be tudnak kapcsolódni az iskolai oktatásba, és azok a kísérő szülők, vagy azok a más területen dolgozó felnőttek, akik egyéb, akár irodai feladatokat tudnak ellátni.
A munkavállalás jogi kereteinek megteremtése, illetve a bejelentés és az adminisztráció folyamatosan zajlik.
A Fővárosi Nagycirkusz a teljes ellátáson és a fizetéssel járó munkakörök biztosítása mellett különböző programokat is szervez a menekültek mentális egészsége érdekében: látogatást tehetnek a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Csodák Palotájában, az ElevenPark Játszóházban, egy tűzoltó parancsnokságon, ahol régi és új tűzoltóautókat tekinthetnek meg, valamint hajókiránduláson és kutyás bemutatón is részt vehetnek.
Kovács Gábor Dénes, a Baross Imre Artistaképző Intézet Szakgimnázium igazgatója felelevenítette, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ jóvoltából és Viczián Tamás segítségével szeptembertől decemberig Kijevben képeztek egy magyar osztályt. Októberben pedig a Fővárosi Nagycirkusz Szinergiák műsorsorozatának keretén belül a Kijevi Cirkuszi és Művészeti Akadémia Circle című produkcióját tekintette meg a magyar közönség a Fővárosi Nagycirkuszban.
Hozzátette, hogy a március 22-én és 23-án bemutatásra kerülő Szentivánéji Álmodók című előadásunk teljes bevételét az itt lévő artistákra és artista tanárokra fordítja a cirkusz, mindenekelőtt rekviziteket fognak számukra biztosítani. Szeretnék megteremteni a munkájuk körülményeit a Művésztelepben és a próbahelyiségekben, hogy dolgozni, alkotni és gyakorolni tudjanak.
Kovács Gábor Dénes előrevetítette, hogy a cirkuszi világnap alkalmából, április 16-án egy közös fellépést terveznek az ukrán és a magyar artisták. „Azt gondolom, hogy a közös alkotás és az egymástól való tanulás üzenet mindenkinek, nemcsak a cirkusz világának, hanem azon kívül is” – zárta beszédét az Artistaképző igazgatója.
„Nagyon-nagyon köszönjük, hogy befogadtatok minket, és nyugodt körülmények között élhetünk, ahol nem hullanak bombák az égből. Úgy fogadtatok minket, mintha rokonok lennénk, mindent megkapunk, szállást, ruhánkat, játékokat, tisztálkodó szereket. Étel is van, túlságosan sok és túlságosan finom. Nem szeretnénk a terhetekre lenni, mindenképpen hasznos munkát szeretnénk végezni” – mondták a Kijevi Cirkuszi és Művészeti Akadémia és a Harkovi Cirkusz Stúdió oktatói.
Fekete Péter a rendkívüli társulati ülés végén kihangsúlyozta, hogy nem rekeszthetjük ki az orosz artista kollégáinkat, ugyanolyan szeretettel kell fordulnunk feléjük, ahogy eddig tettük. „Példát kell mutatnunk egymásnak és a világnak, miszerint a cirkuszművészeten belül bőrszínre, politikai helyzetre, ideológiai gondolkodásra, identitásra való tekintet nélkül, egymásba vetett hittel, együtt dolgozunk.”
Fotók: Fuszka Nikol