Tündér Míra – varázslatos ökomese a Magyar Színházban

Varázslatos  és egyben rendkívül fontos témát feldolgozó mesével várja a gyerekeket a Magyar Színház november 5-től igazán parádés szereposztásban. Hendry Mária legújabb színpadi műve, a Tündér Míra egyik fontos üzenete, hogy óvjuk, vigyázzuk, becsüljük meg a természeti értékeinket, különösen a tiszta vizet. Hogy a téma minél közelebb kerüljön a gyermekekhez, varázslatos színpadkép tárul fel előttünk, s igazi népmesei hősök segítségével elevenedik meg Tündér Míra története, a jó és a rossz harca. A főbb szerepekben Gáspár Kata, Benkő Nóra, Tóth Sándor, Kálid Artúr, Tahi József, Tóth Éva látható.

Az írónő ajánlása szerint a Tündér Míra klasszikus mesejáték, Holnemvolt ország királyával, Tündér Rózsa királynéval, udvari bolonddal, gonosz varázslóval, halászlegénnyel, kígyóval, varanggyal. Láthatjuk,hogy az ember hogyan fosztja ki anyagi haszonért a természetet, hogy az önzés, kapzsiság, miként fenyegeti az élővilágot. Ám, mint a mesékben, van megoldás és jóra fordul az igazak sorsa. A történet tanulsága szerint mindez a valóságban is lehetséges, ha időben felhívjuk a gyermekek figyelmét a környezetünk megóvásának, illetve a feltétel nélküli hűség, az önfeláldozás, a bátorság és a valódi értékrend fontosságára.

 Hedry Mária történetéből Juhász Róza színész-rendezőnő álmodott a színpadra klasszikus mesevilágot, színes, tarka, jelmezes, képeskönyvet.

A darabról a következőket mondta a rendezőnő:

„Ez egy romantikus mese, romantikus látvánnyal. Libor Katalin munkáját dicséri, a díszletet és a jelmezt is ő tervezte. Vele szoktam dolgozni, mert jó ízléssel szép világot teremt a színpadra.”

Kiemeli a darab aktualitását és szemléletformáló erejét is:

„A történet során a Tenger – aki a Tónak és a Folyónak az édesapja – elmondja, mit köszönhetünk a tiszta víznek. Ha elveszítjük, nem lesz madárcsicsergés és ember sem lesz, mert mindenki szomjan hal. Ha ebből a gyerekek megértik, hogy a vizet ne kiapadhatatlannak, magától értetődő jelenségnek tekintsék, hanem megőrzendő értéknek, akkor fontos üzenetet adtunk át. Hiszen az emberiség húsz százaléka jelenleg sem fér hozzá tiszta ivóvízhez, és 2025-re a világ népességének 35 százalékát fenyegeti vízhiány. Sokkal nagyobb a veszély, mint gondolnánk! Ez a történet a víz fontosságáról szól, de olyan mesébe ágyazva, ami leköti a gyerekeket. Királylány van benne, herceg, szerelem, és klasszikus, szinte népmesei elemek: próbatétel, sárkány, őrt álló kígyó-béka, álruhás vándorok és királyi udvartartás.”

A rendezőnő beszélt a darab veszprémi előzményeiről, s címszereplővel, Gáspár Katával végzett munkájáról is:

Kata már Veszprémben is játszotta Mírát. De az új partnerek belőle is újabb válaszokat csalogatnak elő. Ez az előadás teljesen más lesz. A jelenetek értelmezése gazdagabb lett, és egy picit más, mint Veszprémben volt. Nem szeretném a színészek kezét-lábát azzal lekötni, hogy a már elmúltra hivatkozom. Rendezőként hagyom, hogy a színészek megmutassák, mit gondolnak a szerepről, és segítek kidolgozni, megvalósítani ezeket az ötleteket.

Juhász Róza számít a gyermekközönség reakciójára is, mint mondja, ez nagyon fontos számukra:

„Lesznek reakciók, ez teljesen természetes, sőt! Nyitottnak kell lenni erre, a fiatalabb színészeket is erre készítem fel, a tapasztaltabb kollégák pedig már tudják, hogy mindig jó, ha a gyerekközönség reagál!

A darab november -től látható a Pesti Magyar Színházban, ahová egyaránt várják a kicsiket és nagyokat is. Az előadás ötéves kortól ajánlott, mert a tiszta víz védelmét és a környezettudatos életet nem lehet elég korán elkezdeni!