Chino 
Komoly várakozás előzte meg a Wynonna Earp (Wynonna Earp, 2016-) debütálását, nagy kérdés volt, hogy a 12 Monkeys (12 Majom, 2015) után mivel tud előrukkolni a SyFy csatorna. Az előzetes trailerek alapján elég jó kis, pörgős produkciót várhattak a sorozatkedvelők, de hogy mi is lesz valójában az elég homályos volt, egészen a pilot-ig. A Wynonna Earp egy jól-rosszul összerakott természetfeletti ació-horror-western hibrid, ami a modern vadnyugatra kalauzolja a nézőket. Az IDW Publishing által megálmodott képregényből a Killjoys-t jegyző Emily Andras vállalta a vezető írói szerepet, a direktori székbe pedig Paolo Barzman (Being Human – Emberbőrben, 2011-2014) került. Ez utóbbi a széria komolyan megosztott kritikájában nagy szerepet játszhat, nem igazán tudta mit is akar kihozni a sorozatból. Sokszor teljesen összefüggéstelen jelenetek jönnek egymás után, az ember gyakran nem is tudja, hogy miről van szó. Szerencsére ő csak a pilotig jutott, a későbbi részeken már más direktorok dolgoznak.
A történet is iszonyatosan klisésen indul. A főszereplő sok év után visszatér szülővárosába, amit évekkel ezelőtt saját, nem csak átvitt értelemben vett démonaival egyetemben maga mögött hagyott. Persze mindenki rossz szemmel néz rá, az utcákon kerülik és folyamatosan kapja a szemrehányásokat. Ehhez jön még természetesen a magára hagyott hugica, hogy bűntudatból se legyen hiány. Az alapkoncepció ugyanakkor sokkal rendhagyóbb ennél. Hiszen Wynonna Earp az ükunokája a rettegett pisztolyhős Wyatt Earpnek, de ez nem is olyan kellemes örökség, mint azt gondolnánk. A sztori kulcsa hősünk 27. születésnapja, amikor a felmenője által lepuffantott emberek démonok formájában visszatérnek, hogy megkeserítsék az emberek mindennapjait. Ezt persze csak minden generáció legidősebb leszármazottja teheti meg, aki viszont inkább újra el szeretne húzni a csíkot a poros Purgatory-ból. Végül megbékél sorsával és előkeríti azt a legendás coltot, amivel ükapja számos életet oltott ki és nekivág a démonvadászatnak. Megszokott frázisok halmazát tovább gazdagítja a felbukkanó kormányügynök, aki a környéken történt természetfeletti sorozatgyilkosságok ügyében nyomoz és addig nyaggatja hősünket, míg ki nem böki, hogy milyen misztikus erőkkel van dolguk.
A pilot tartalmilag tehát nem túl fantáziadús, számos kísértetiesen hasonló sztorival volt dolgunk, persze nem is volt túl nagy a mozgástere Emily Andrasnak, lévén adaptációról van szó. Sokszor az az ember érzése, hogy egy gyengébb minőségű Supernaturalt (Odaát, 2005-) néz éppen. De nem is ez a legnagyobb rákfenéje a produkciónak. A komplett megvalósítás, a képi világ elveszi a sorozat esszenciáját, a démonokkal való harc, de már ők maguk is a vicc kategóriáját súrolják. Igaz túl nagy büdzsé nem állt az alkotók rendelkezésére, de el lehetett volna egy pozitívabb irányba is mozdulni. A fel-felbukkanó flashbackek Wynonna szomorú gyerekkorából az epizód vége felé már túl tömények, ezredszerre is a szánkba akarják rágni ugyanazt.
A színészi játék is hagy kívánnivalót maga után. A mellékszereplők nagyon sótlanok, habár egyetlen epizódban nincs túl sok lehetőség a kibontakozásra, szóval még bőven csiszolódhatnak. Szerencsére a főszereplőt nagyon eltalálták, mind karakterét, mind a castingot tekintve. A Wynonna-t alakító Melanie Scrofano (Damien, 2016-) nagyon jól hozza a cinikus, szakadt farmerban járkáló vagány, de olykor kellően bunkó tékozló fiút (lányt). Ami azonban nem túlságosan tiszta, hogy milyen képességekkel rendelkezik. Egyszer öt méterről nem tud eltalálni egy hirdetőtáblát, két perccel később pedig már Trinityként rugdossa a démonvalagakat és három gellerrel lövi őket fejen. Remélhetőleg a következő részben tisztul a kép vele kapcsolatban. A titkos csoportot vezető fekete ügynök, aki Wynonnat is besorozza viszont iszonyú sablonos. Semmi plusz nincs benne, amitől legalább emlékezni lehetne rá.
Mindent összevetve számomra nem volt egyértelműen csalódás a Wynonna Earp debütáló része. Sok nyitott kérdést hagyott, amiket kiaknázva sokat lehet lendíteni a sorozaton. Kezdve a rejtélyes idegennel (bár nagy képzelőerő nem kell, hogy kitaláljuk ki ő valójában), aki nem tudni melyik oldalon áll, egészen a nagybátyjától kapott titokzatos e-mail-ig, ami hazahozta őt. Tehát bőven van még miért reménykedni, ha a helyes irányba terelődik a sorozat igazán jól szórakozhatunk 13 epizódon keresztül.
