Fráter Zsuzsanna 
2019-ben is rengeteg jó könyv jelent meg a könyvpiacon, és ezek közül mi is nagyon sok tartalmas, izgalmas, megható vagy éppen elgondolkodtató művet olvastunk. Mivel ezek különbözőségük, sokszínűségük miatt nehezen rangsorolhatóak, ezért – már hagyományként – idén is elkészítettük a mi saját, erősen szubjektív listánkat a 2019-ben megjelent kedvenc, legjobbnak tartott olvasmányainkról. Így most a Corn&Soda Magazin szerkesztőinek kedvenc könyvei következnek rangsor nélkül.
F. Zsuzsanna
Idén is rengeteg jó könyvet sikerült olvasnom mind a külföldi, mind a magyar szerzőktől, és persze voltak olyanok is, amelyek kevésbé tetszettek. Mégis ebben az évben nem esik nehezemre kedvencet kiválasztani, mert egyértelműen Katherine Arden A lány a toronyban című fantasy regénye, Az északi erdő legendája trilógiájának második kötete volt az. Bár a második részek nem mindig tudják tartani az elsők színvonalát, vagy tipikusan a köztes kötetek hibáitól szenvednek, ezt Ardennek sikerült elkerülnie, sőt, talán jobb is lett, mint az első rész, A Medve és a Csalogány. Itt a hősök kikerültek a fekete-fehér, jó és rossz sablonból, a jellemek árnyaltabbá váltak, fejlődtek, míg a Arden mesélőkedve, nyelvezetének varázslatos, láttató ereje megmaradt. Újabb gyönyörű orosz népmesét dolgozott fel, és adott új értelmet az ismert történetnek. Érdekesség egyébként, hogy a tavalyi évben kedvencemnek a sorozat első kötetét választottam.
Bence V.:
Mindenképpen Háy János – Kik vagytok ti? című kötetét kell kiemelnem. A magyar irodalom nagyjait újraértelmező, helyenként novellisztikus hangvételű esszégyűjtemény a mai napig tárgya a közbeszédnek és várhatóan lesz is egy darabig. Szokatlan nézőpontjával, sommás kijelentéseivel (például, hogy Berzsenyinek nem volt, mindössze egyetlen jó sora), illetve különös műfaji kevertségével elsősorban a személyes élettörténet és az ebből adódó belső motivációk alapján próbálja meg rekonstruálni, mi is mozgatta legnagyobb szerzőinket életművük létrehozása során. Hogy Háy könyve mennyire alkalmazható az oktatásban, hogy meglátásai mennyire érvényesek, azon persze érdemes vitatkozni. Egy azonban biztos, aki elolvassa, akarva, akaratlanul is bevonódik a diskurzusba. Egy mű, ha felkavarja az állóvizet, már eredményt ért el. A Kik vagytok ti? pedig kétségtelenül a leghatásosabbnak bizonyult ebből a szempontból 2019-ben.
Kertész Judit
2019- ben nálam egyértelműen Jón Kalman Stéfansson viszi a pálmát. Menny és pokol trilógiája nagyon befészkelte magát a szívembe. A Margón arról is meggyőződhettünk, hogy nem csak remek író, de végtelenül szerethető ember is. Aki még nem vette kezébe a három kötetes regényt, ne halogassa tovább! Észrévétlenül lehet eljutni a 1200 oldal végére.
Nagyon szerettem még Clarice Lispector: A csillag órája című kisregényét és Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetét, amellyel az író elnyerte a 2019-es Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat.
Rátkai Zsófia
Ha egyet kell kiemelni, a film nyomán megjelent Rossz versek és 14 el nem beszélt történet lett nálam különdíjas, hiszen a tavaly karácsony után bemutatott Rossz versek című film olyan, mint az életünk. Így sok tekintetben a könyv is velünk együtt él.
A 14 történet szerzője a film szereplőinek életét egy-egy adott momentumában ragadja meg Merthner Tamáshoz és a szerelemhez közelebbről-távolabbról kapcsolódva, átlépve a film által felépített válaszfalakat valóság és fikció között. A kötet nem csak azért rendhagyó a filmes könyvek között, mert nem folytatja a sztorit, hanem azért is, mert kitágítja a film spektrumát, alakot ad a filmbéli láthatatlan, de nagyon fontos karaktereknek. Egyben a kötet azért is páratlan, mert a film mellékszereplőit mind főszereplővé teszi, és másik szemüvegen át láttatják őket. A kötetet a film rendezője is jegyzi, hiszen egy történetet ő maga írt, és bár Reisz Gábor elsősorban filmes, nagyon jó az ő írása is. A Rossz versek és 14 el nem beszélt történet tartalmazza mellékletként a film dvd változatát, így az olvasó megnézheti olvasás előtt is a filmet, majd újra olvashat és újra nézheti a filmet, újabb és újabb távlatokat fedezve fel a történetben.
Lőrincz Cs.
Nehezen választottam ki idei kedvencemet, bár sokat olvasok, nehezen tartom a lépést az új megjelenésekkel. Azonban van egy hívószó, amire mindig felkapom a fejem. A macska. Még gyerekként olvastam T. S. Eliot Macskák könyve című verses kötetét. Természetsen csak azután, hogy Andrew Lloyd Webber musicaljét láttam. Természetüknél fogva a macskák mindig lenyűgöztek. Ernest Hemingway, a bársonytalpúakról alkotott gondolatai, vagy Szabó Magda levelei (Örömhozó, Bánatrontó), de Jim Davis Garfield képregénye is segített elmélyíteni e ragadozók iránti kötődésemet.
Így, amikor Hiro Arikawa Az utazó macska krónikája című regénye került a kezembe, kíváncsiságom újjáéledt. Nana, a macska és gazdája, Szatoru utazása az állat viszonyulását mutatja be a hozzá legközelebb álló élőlényhez. Nem véletlenül ért el hetedik helyet a Bookline-on.
Blackphoenix
Tavaly jelent meg B. B. Vayk – azaz Ványik Beatrix – nagyszerű fantasy tetralógiájának, A fekete láng urának második része, A Tűzfehér. Az írónő lenyűgöző módon személyesíti meg a természeti elemek birodalmát, ráadásul olyan fordulatos cselekményt alkotott, hogy nem csak az olvasók, hanem valószínűleg még maguk a főszereplők, Robert és Marian is csak kapkodják a fejüket. Szívesen zengenék még ódákat erről a könyvről, de már egyszer megtettem. Aki szeretne elmélyülni a témában, olvassa el a könyvkritikámat itt!
Szokolay Dávid
Az évtized legutolsó évében igyekeztem minél többet olvasni kortárs magyar szerzőktől, törlesztvén ezzel korábbi adósságaimat. Különösen kiemelkedő élményt nyújtott számomra, amikor 2019 júniusában kézbe vehettem Böszörményi Gyula Ambrózy báró esetei sorozatának legújabb, szám szerint ötödik darabaját, a Szer’usz világ című kötetet. Nagy élmény volt a századelő virágzó alvilágáról a cseppet sem komor komornából tabáni jászkálivá visszavedlett Mück Mári szemszögéből olvasni, aki a széria korábbi történeteiben mellékszereplőként szolgált. Gyula bátyó a történetet a korabeli pesti jassznyelv széles kincsestárát felhasználva regéli el nekünk. A sírva röhögés az olvasás során garantált. A történetet nyugodt szívvel tudtam olvasni, azzal a biztos információval a birtokomban, hogy Sédeni-Ambrózy Richárd Gobert Lajos és nejének, Hangay Emília kisasszonynak a kalandjai még nem értek véget.
Fontosnak tartom még megemlíteni 2019-es olvasmányélményeim közül Szabó T. Gábor Európa szimfónia című regényét. A szerző a hidegháború poklát kívánja megörökíteni nekünk két egymástól független szerelmi történeten keresztül. A karácsonyi ünnepkör legmeghatározóbb olvasmányának egyértelműen Pápai Ildikó Azt beszéltük meg, hogy boldog leszel című kötetét tartom. A szerző kíméletlen őszinteséggel meséli el, hogy milyen sok nehézséggel és lemondással járt autista fiának, Gergőnek a felnevelése. Magyar írónő tollából ilyen megrázó, belülről jövő írás még nem született Péterffy-Novák Éva Egyasszonya óta.
John
Enyhe csalással kapcsolódom a cikkhez – a könyv, amiről szólok, csak magyarul jelent meg 2019-ben. Tekintve azonban a nyelvezetét úgy találtam, nem tudnám elolvasni az eredetiben, ráadásul ez volt az egyetlen kötet, amit tavaly fizikailag a kezembe vehettem. Az irodaasztalhoz és a saját íróasztalomhoz láncolva töltöttem az évet, saját örömömre csak hangoskönyveket „olvastam”. Éppen ezért, amikor az év vége előtt pusztán hét nappal megláttam a könyvesboltban a André Aciman: Találj rám című könyvét, azonnal rohantam a kasszához. A Találj rám a Szólíts a neveden folytatása, és méltán nevezheti magát annak. A Szólíts a neveden tönkretett idegileg, éppen ezért nem lepődtem meg, hogy a folytatást is nagyjából úgy éltem meg, mintha átment volna rajtam egy úthenger. Gyönyörű regény, ami három teljesen különböző személyiség érzelmi mélységébe rántja le az olvasót, vissza a múltba, hogy feltegye a legfájóbb kérdést minden ember életében: „mi lett volna, ha…?”
Soha nem találkoztam még olyan szerzővel, aki ilyen… hogy is mondjam, bosszantóan ügyesen tud játszani az érzelmekkel, felkavarni, tornádóvá csavarni őket, hogy aztán megtépázva letegyen minket egy teljesen másik érzelmi dimenzióban.
A szerkesztőségi kedvencek után hozzászólásban várjuk a ti kedvenceiteket is!
