7. kihívás: Helga naplója - Corn & Soda

7. kihívás: Helga naplója

Gyakran bolyongok céltalanul a könyváruházakban és könyvtárakban, nézelődöm, leveszek egy-két kötetet a polcokról, ha pedig megnyerő a borító, beleolvasok, tovább ismerkedem a könyvvel. Egy ilyen alkalommal akadt kezembe a Helga naplója. Első pillantásra spárgával átkötött levek sokaságának tűnt, szürkéskék színű, kopottas megjelenéssel, rajta egy fiatal lány fotójával és egy meglehetősen kemény alcímmel: Élet a koncentrációs táborban, egy fiatal lány visszaemlékezései. Hasonló művek sokasága jelent már meg és került a kezeim közé, például Kertész Imre Sorstalansága vagy Anna Frank naplója. Mégis a könyv egy másfajta nézőpontot kínált, egy más helyszínt, egy másik élet történetét… Úgy döntöttem, elolvasom, meg akarom ismerni Helga elbeszélését.

Helga naplója

Egy könyv, aminek   szerzője  még nincs 30 éves. Helga Weiss 9 (!) évesen kezdte írni feljegyzéseit és 15 éves volt, amikor befejezte. A cseh zsidó kislány az 1938-as évek végén, a cseh kormány által elrendelt mozgósítással, a német hadsereg bevonulásával indítja történetét, és egészen a II. világháború végéig vezet minket. Füzetek lapjaira jegyezte fel az eseményeket, egyfajta “öngyógyításképpen”, másrészt hogy ne vesszenek, ne sikkadjanak el a történések.

Az első helyszín Prága, ahol Helga a szüleivel él, itt tapasztalja meg az első zsidóellenes intézkedések következményeit. A zsidó csillag viselése, a hagyományos iskolából való kitiltás, édesapja elbocsájtása a munkahelyéről fokozatosan ébresztette rá, hogy a Harmadik Birodalom vezetői hadat üzentek a zsidóságnak és nem engedik, hogy normális életet éljenek. Mindezek mellett elszenvedi az “árja” gyerekek és felnőttek megvető viselkedését, a kiközösítést. Folyamatos a rettegés érzése, a behívók kézbesítése mindennapossá válik, a cseh zsidóság felkészül rá, hogy el kell hagynia otthonát és a gettóba kell vonulnia.

Helga Weiss rajza

Helga Weiss rajza, a transzportba indulókat ábrázolja

Számukra Terezín a következő állomás, a körülbelül hétezer főt befogadó városba hatvanezer zsidót zsúfolnak. Ezek az adatok már előre jelzik a körülményeket, Helga részletesen leírja mindazt, amit az itt eltöltött 3 év alatt átélt. A lengyel gettókhoz képest valamelyest élhetőbb ez a hely, megtarthatják ünnepeiket, csomagjaikat nem kobozzák el (teljes mértékben), a gyerekek számára pedig Heim-eket alakítanak ki. Helga barátságot köt a hasonló korú lányokkal és megismeri a szerelmet is a 25 éves cseh zsidó fiú, Ota személyében. Mindezek természetesen csak enyhítik a folyamatos betegségek, kényszermunkák és rémhírek okozta nyomasztó életüket. Egyik alkalommal Helga említ egy lengyel gyerekcsoportot, akik csak “átutazóban” voltak Terezínben, a fürdő láttán pedig hevesen ellenállni kezdtek és azt kiabálták: Gáz!

Helga Weiss rajza, lengyel gyerekek transzportja

Helga Weiss rajza, lengyel gyerekek transzportja

Terezínből is folyamatosak a transzportok, ahogy a  háború kimenetele egyértelművé kezd válni, a német katonák és őrök további táborokba küldik a zsidók ezreit. Helga és édesanyja megjárja Auschwitzot, Freiberget és Mauthausent is, a haláltáborokban megtapasztalják az éhezést, a megaláztatások sorozatát és a haláltól való rettegést. A napló 1945-ben zárul, amikor a sokat várt béke végre eljön, és az akkor már teljesen reményvesztett emberek újra szabadok lehettek.

Helga naplója egy hiteles, megtörtént eseményeket bemutató írás, a dokumentumok befalazva menekültek meg a minden nyomot eltüntetni  igyekező németek elől. A fiatal lány művészi ambíciókkal is rendelkezett, Terezínben készített rajzai a mindennapi életüket, álmait, elvágyódásainak tárgyát ábrázolják. A napló jelen korunknak is több üzenetet hordoz: a múltat nem szabad elfelejteni, a háború és az erőszak pedig semmire sem megoldás! Ezt a tézist nem árt a XXI. század emberének is mélyen  a tudatába vésnie!

Ez is tetszeni fog...